Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 11-12. szám - Molnár Miklós: Bolond Istók bölcsessége
ezen a vidéken ritka, mint a fehér holló. Teleírni egy egész könyvet! A falusiak igen nagy tisztelettel bámulnak a tudósra. Néhány nappal később Istók beállít a fogadóba, és megkérdezi a jelenlévőket: akar-e valaki házat venni.- Nem is tudtuk, Istók - mondják az emberek —, hogy házad van. Mondj róla valamit!- Beszéljenek a tények - feleli Istók. Elővesz az iszákjából egy téglát, és kivágja az asztalra, hogy csak úgy csattan.- íme, a bizonyíték. Nézzétek meg jól! Ebben van a ház, amit saját kezemmel építettem. Tökéletes érzékelés Azt mondja Istóknak egy nagyravágyó:- Szeretnék tökéletes érzékelésre szert tenni, hogy bölcs lehessek!- Bölcsesség nélkül fabatkát sem ér az érzékelés - feleli Istók.- Ezt meg hogy értsem?- Ahogy a keselyű meg a héja meséje tanítja. Egyszer a keselyű így szólt a héjához: ,Nekem sokkal élesebb a szemem, mint a tiéd. Meglátok egyetlen szem búzát a földön, ahol te semmit sem látsz.” A két madár zuhanórepülésbe kezdett, hogy megtalálja a búzaszemet, melyet a keselyű észre tud venni, de a héja nem. Már egészen közel jártak a földhöz, amikor a héja észrevett egy szem búzát. A keselyű csak szállt lefelé, és bekapta a búzaszemet. Aztán holtan bukott a földre - a búza ugyanis meg volt mérgezve. Udvariasság és igazság Istók megmutatja könyve kéziratát egy látogatónak. A látogató beleolvas a kéziratba, és egyszer csak megszólal: - Ez a szó itt hibásan van írva. Istók nyomban kitörli a szót, és úgy írja le, ahogy a látogató szerint helyes. A vendég távozása után megkérdi a barátja: — Miért javítottad át a helyesen írt szót helytelenre, ahogy ez az ember javasolta?- Udvariasságból — válaszolja Istók. - Ez az ember azt hitte, segít rajtam. Abban a hiszemben cselekedett, hogy tudatlanságának kinyilvánításával tudásról tesz bizonyságot. Jobbnak láttam udvariasan viselkedni, és elhallgatni az igazságot, mert aki udvariasságra meg társasági életre szomjazik, nem bírja elviselni az igazságot. Csak ostobák és tudálékosok hiszik, hogy kötelességük mindig mindenkit okítani, holott az emberek általában nem okulást keresnek, hanem figyelmet akarnak kelteni maguk iránt. Matt! Istókkal sakkozik a trónörökös. Mikor Istók bemattolja, a trónörökös rettentően dühbe gurul. A „matt!” szó hallatára egyesével Istók fejéhez vagdossa a bábukat.- Majd adok én neked mattot, te gazember!- Irgalmazz, felséges herceg! - hebegi Istók. 959