Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Balla Zsófia: Jegyzetlapok (vers)

II. Az érem két oldala Búcsú a többesszámtól 1 Micsoda tüzes szégyen, micsoda keserűség, epe és sav rohangál le-föl torkom csövében. Szétfröccsen hallgatásom. Száll elhurcolt barátom főzelékszürke csendje. Álmatlan henteregtem, többször kivándoroltam, elhülyültem, pohárba súgtam, meghaltam vagy magam megöltem: arcom a kor letépte. Nem éltem túl a múltat. Túl hosszú hallgatásunk átírja sejtjeinket - szégyenben fogant hősök búgnak majd más időkben. Hallgatásunk kiirthatatlan. 2 S ti, kik kétlakian, kettős kegyért, kik nagy garral hallgattatok - ki mondja majd el rólatok szolgálattá erjesztett árulásotok? 3 Két hallgatás. Két összemérhetetlen. Kolozsvár, 1982

Next

/
Oldalképek
Tartalom