Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Kabdebó Tamás: Tízparancsolat

akarta volna a szerb sovinizmust kibombázni a leikéből. Az ellenkezőjét érte el vele. Akosovói muzulmánoknak attól nem lett jobb a sorsuk, hogy - az őket ezért egyre egységesebben gyűlölő szerbeket - a vasárnapot is bombanappá szentelő légitámadások a „véletlenek” következetességével felülről irtották. Öldöklés helyett miért ne lehetne kevésbé cinikus „morális példával” szolgálni azáltal, hogy nyugati pénzen városokat építünk Észak-Albániában, az ott le­telepedni kívánóknak? Ószövetségi gondolat, hogy az ember nem birtokolja a földet, hanem - jobb szó híján — bizományba kapta az Istentől. Ez a jogvi­szony” kívánatossá teszi, hogy a földet meg kell művelni, áldásaiból meg lehet, sőt kell élni, ám annak egy részét vissza kell téríteni Istennek. A sátorlakó héber kos-áldozatot nyújtott be, kései utódai díszes zsinagógákat emeltek föl­halmozódott pénzük egy részéből, a kereszténnyé lett utód ha jobbágy volt, fizette a tizedet, ha pedig fóldesúr (gróf, herceg, király) templomot, bazilikát építtetett. Maga az építkezési folyamat is áldozat volt, de ennek során ugyan­úgy kellett pihenni, mint a szántás-vetésben. A hetedik nap regenerálta az erőket, valamint - szabadidő lévén serkentette a sportot, a kedvtelések űzését és magát a gondolkodást. Sokan növekvő riadalommal nézzük a vasárnapok elhétköznaposítását. Az még hagyján, hogy - világjelenségről, s nem egy ország fluktuáló szokásairól szólva — a vasárnapi istentiszteleteket (a legtöbb keresztény egyházban) egyre kevesebben látogatják, hisz imádkozni, kontemplálni történetesen otthon is lehet, de az elmaradás egyik szükségszerű velejárója, hogy az elmaradók erő­iket a mammon szolgálatába állítják. Magyarán a szünnapot is munkanapnak használják. Ez - foglalatosságoktól függően - sokszor az elvonatkoztatott gon­dolkodás felfüggesztésével jár, sokszor pedig azzal, hogy a ,güzü” elveszti a pihenésre való képességét, a szabadidő adta alkalmakra való készségét. A mammon szolgálata - a kikapcsolódás hiánya - egysíkúságra vezet és olyan anyagi indíttatású önzésre, mely előbb-utóbb fanatizmussá válhat, kényszere alól nem lévén menekvés. Azazhogy. A ,hetedik nap” intézményesített. Bármikor visszatalálhatunk munkaszüneti kényelmébe és (mielőtt workoholizmusunk kórossá válna) bár­mikor szentelhetjük ezt a hetedik napot a mammon fojtogatását feloldó, szá­munkra még, vagy ismét számottevő spirituális tevékenységnek - is. 943

Next

/
Oldalképek
Tartalom