Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11-12. szám - Kiss Anna: A hely (versrészlet)

nő idegen tekintete a tükörből, mint a dúlt, világeleji táj, a nő kiszáll, eltűnik a tanya pirosra festett ajtaja mögött, szél, vak kutyakölykök szaglásznak utána. Megyünk bele az alkonyatba, és a gázló kövein átfutó víz valami másik történettel köt össze, ahol ágyat vet éjszakára egy idegen nő, vak kutyakölykök tapicskolnak a tejben, mezítláb jár valaki a mohán, mert amikor eltemették, nem adtak rá cipőt. Átjár a föld hatalmas illata, gyapjúsás ázik a gleccser gyorsan sötétülő vizében, visszaértem valahová, a város lenn alszik az öbölnél, de a nap nem megy le. Soha többé. 934

Next

/
Oldalképek
Tartalom