Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Koppány Zsolt: Az identifikáció metafizikája
KOPPÁNY ZSOLT Az identifikáció metafizikája Hivatkozásokkal Alain de Mijolla: A bennünk lévő mások című könyvéből Bennünk lévő mások. Hány és hány közhely, sztereotípia, banalitás jut eszünkbe erről? Ha azonban mélyen belegondolunk abba, hogy bizonyos diszciplínák egzaktsága is megkérdőjelezhető, akkor Mijolla könyvét semmiképpen nem kezelhetjük axiómaként. A kétszer kettő igazsága valós, ám az ember azt hinné, a matematika igazán egzakt tudomány. Erre kiderül, egy adott tételen belül is különféle axiómák feszülnek egymásnak. Ez meg - mondanunk sem kell - teljes abszurditás. Van-e hát abszolút igazság, amikor azt halljuk naponta, hogy többféle igazság létezik. Az enyém, a tied és az ő igazsága. A ragozást folytathatnánk, de nincs értelme. Ha azonban azt mondjuk, hogy egyféle az igazság, például Jézus Krisztusé, ateista fólhördülés lüktet a fülünkben. És valóban: Pilinszky kedvenc Rilke-idézetével jutunk el a legkézenfekvőbb igazságig: ,A tények miatt sohasem ismerhetjük meg a valóságot.” József Attila még úgy fogalmazott, hogy „az igazat mondd, ne csak a valódit”, de ezek mindössze fogalmazásbéli különbségek, valószínű, hogy József Attila-Rilke- Pilinszky gondolati beágyazottsága egy tőről fakad. A bennünk lévő mások már ott elkezdődnek, amikor nem azt mondjuk ki, amire gondoltunk. Elvétve akadnak olyan emberek, akik, mint ahogy azt mondani szokás, „ami a szívükön, az a szájukon” módon viselkednek, de szinte kivétel nélkül a perifériára sodródnak, mert a társadalom nem óhajt az ilyesmivel szembesülni, nem értékeli sem igazság-, sem valódiságtartalmát az ilyesfajta emberek úgynevezett szókimondásának. Alain de Mijolla 2003-ban lesz hetven éves, analitikus pszichiáter, a Nemzetközi Pszichoanalitikai Társaság alapítója és egyben elnöke. Nemzetközi hírű szaktekintély. Könyve minden részletében Freud-ot követi, megközelítési módszere az analízis. Nem beszél a modern pszichiátria kemikáliás módszereiről, az agykutatás jelenlegi állásáról, a gyógyszeres beavatkozás lehetőségeiről. A pszichózisos elmezavarok és az agyban található szerotonin összefüggésrendszerérői. De nem tér ki a másik nagy - és ma már megkerülhetetlen - divatos diszciplínájára, a genetika kísérleteire sem. Pedig már a népnyelv is említi a hetedíziglen fogalmát, az öröklés-öröklődés nem tudományos, de rendkívül fontos fölismerését. Bár persze érinti az átörökítést, ám nem lévén szakterülete, csak érintőlegesen. Ezért megpróbáljuk a legsikamlósabb utat választani. Ez pedig a metafizika, és azon túl a transzcendencia emberi-lelki inkarnációja. 888
