Életünk, 2002 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 10. szám - Szegedi Kovács György: Az "ellenséges" irodalom; Rabságban; A lyukon át; Start cél nélkül (novellák)

bőven. Karácsonykor meg lesz sok szaloncukor és narancs. Még vitaminunk is van — nevette el magát az öreg.- A lakásban van villany, víz, gáz, hamar megszoknának ott!- El is menne a segélyünk ezekre. Inkább bort veszek rajta. Víz van, villany nem kell, világít a Hold, meg a Kis Göncöl - az öreg a Kis Göncölt említve kissé elmerengett.

Csak az egyik szemét nyitotta ki.

Bandi szőrös, meztelen testét csapkodva állt a viskó előtt. Zsíros hajfürtjeit fellebbentette néha a meleg déli szél.

Majd megjelent egy másik kócos fej is: a Gizi kandikált ki a zsák-ajtó mögül. Sors-torzította arcát félhosszú, őszülő haj keretezte. Hátul egy befőttes gumival összefogott, jelentéktelen kis copfot viselt. Kopott, sötétkék melegítőjét csak elöl gyűrte be lompos munkásnadrágjába.- Van valami? - motyogta a nő rekedtes hangon, ami inkább egy beszélő majom hangjára emlékeztetett.

Bandi nem válaszolt, csak bámulta a nagy szemétdombot - az aranybányát -, s meg-megfenyegette a fölötte hangoskodó sirályokat.

Gizi előbújt a poros zsák mögül, s a legutóbb megkezdett lerakóhely felé vette útját. Úgy elsuhant a férfi mellett, mintha az ott sem lett volna. Mint megidézett szellem, lebegett a szeméttelep irányába.

Erre Bandinak a másik szeme is kinyílott.- Hová siet nagyságos asszony? - tolta ki a pocakját.- Farsangi bálba! - károgta a nő.

Bandi újra becsukta egyik szemét: - Jgy ahogy van sikere lenne, de ha belebújik a trutymóba? Senki sem ismerne rá szegényre” — tűnődött el a férfi.

Gizi egy üveget kotort elő. Forgatta, nézegette, beleszagolt, majd kiitta az alján kacérkodó maradékot, egy vaskályhához vágta az üveget, s erőteljes mozdulattal beintett Bandinak:- Ez meg a tied! - vigyorgott a nő, s nagy lendületében beesett a szemét közé.

Bandi befordult a viskóba, majd két üveg barackpálinkával a kezében bújt elő, s magasba emelve nagyot kurjantott:- Hát ez kié?

A nap hamar nyugovóra tért.

Bandi a földön ülve térdét harapdálta, amaz a férfi oldalának dőlve feküdt, s szinte óramű pontossággal időnként szájához emelte a már jó ideje üres üveget.

Gizi kezdett lassan magához térni. Fáradt mozdulattal feltérdelt, s gyanakodva nézte társát, kinek még volt az üvegjében néhány korty. Majd szinte rázuhant a férfi lábára, s teljes erejéből a combjába harapott. A férfi fel üvöltött fájdalmában, ütötte, verte Gizi fejét, de az nem engedett ki a harapásból. Szája körül több vonalon folyt a vér. Majd kimerültén lefordult Bandi lábáról, s bemászott a kunyhóba.

Sose lássam a Kis Göncölt, ha ez a nő normális.

844