Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám - Pusztay János: A gyökerek (Baltikumi napló II.)
PUSZTAY JÁNOS A gyökerek BALTIKUMI NAPLÓ II. (1999-2000) Június 29 (kedd) Kora délután indulás Észtországba. Az útszakaszok egyre rövidülnek, ma csupán 200 kilométernyi utat kellett megtennem, hogy eljussak kedves professzorom, Bereczki Gábor észtországi tanyájára. A Bereczki-család - Gábor, észt felesége, Mai, valamint a két fiú, Urmas és András - szinte intézmény, az észt-magyar kapcsolatok letéteményesei. Bereczki Gábor, a nemzetközi jelentőségű finnugor nyelvész (elsősorban a cseremisszel, illetve a Volga-Káma-vidék finnugor és törökségi nyelveivel, azok kapcsolataival foglalkozik) egyszersmind az észt irodalom legjelentősebb műveinek magyar fordítója. Az ő révén olvasható magyarul az észt irodalom klasszikusának, A. H. Tammsaarenak több műve (magyar címén az Orcád verítékével című hatalmas regény, a már említett* Judit című dráma), vagy az élő klasszikus Jaan Kross több regénye, és mások. O készítette el az észt eposz, a Kalevipoeg nyersfordítását, amiről végleges formába öntője, Rab Zsuzsa azt mondta, hogy szinte teljes művészi értékű műfordítás. (Emellett a finn irodalom olyan jeles alkotásait is átültette magyarra, mint Vainö Linna Ismeretlen katona vagy Lauri Viita Moréna című regénye. A teljesség igénye nélkül említem meg, hogy a kisebb finnugor népek népköltészetéből két antológiát is összeállított Hozott isten, holdacska és Holdisten lánykérőben címmel.) Felesége, Mai, amellett, hogy a magyar-észt társaság motorja, néhány évvel ezelőtt éppen a mi Folia Estonica sorozatunk számára állított össze két, Észtországot bemutató cikkgyűjteményt, amelyekből az érdeklődő teljes képet kaphatott Észtország történelméről, kultúrájáról, mai (illetőleg néhány évvel ezelőtti) helyzetéről. A már említett észt lírai antológiát is ő válogatta, s most készül a modern észt kispróza válogatása. A két fiú szintén nem csekély szerepet vállal a magyar—észt kapcsolatok fejlesztésében. Urmas több éven át dolgozott a helsinki magyar nagykövetségen, ahol a balti államok ügyeivel foglalkozott. A többnyire Észtországban élő Urmas jó évtizede Észtországot bemutató könyvet is írt. Az utóbbi időben - több országban eltöltött tanulmányi esztendők után - egyre inkább kerámiával foglalkozik (bár éppen 2000 elejétől a Tallinnban megnyílt Magyar Kulturális Intézet vezetője is lett). Számos kiállítása volt már szerte Európában, * BALTIKUMI NAPLÓ I. (Életünk 2001/7-8.) 799
