Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám - Paládi Zsolt: Kedvesem, Naitia
— De teszem, sőt, inkább te is tedd! így leszünk egyek! — Én nem leszek veled egy az őrületben! — válaszoltam és ezúttal - talán szerelmünk alatt először - megszakítottam kapcsolatunkat. Naitia még néhányszor ellátogatott a regényes mentál-pihenőbe. Próbáltam meggyőzni: az szeretnék maradni, aki vagyok, periódusai leteltével a semmibe foszló, szellemi létező. De őt már csak az új lehetőségek érdekelték. Es Naitia eltűnt az életemből, nem hallgatott érveimre, talán, mert kétség- beesetten hivatkoztam az észre, az ősökre és a zong filozófiára, pedig a lány akkor már csak az örökelégedetlen költőkre figyelt meg a saját anyag után áhítozó vágyaira. Materiális indokokkal kellett volna küzdenem a legprimitívebb materializmus ellen. Nem tehetek róla, de azóta álmodozó lettem. Értékes periódusaimat azzal töltöm, hogy felmegyek a Ronis-csúcsra, egykori találkahelyünkre, és képzeletben Naitiával vitatkozom, természetesen sikerrel. Én asztrál vagyok, test nélkül - mondanám neki — soha nem lennék más, nincs szükségem azokra a fizikális gyönyörökre, melyek elvonják a energiát az eszmelelkek tanulmányozásától és a Tudás hasznosításától. Ismerd csak meg jobban a humanoidok életét, több ezer ciklus óta tanulmányozzuk őket, csak azok szentelik közülük magukat a Tudás szolgálatának, akik lemondtak testi funkcióikról. Akik az eszme hívei, meg vannak fosztva testük kívánságaitól, akik pedig a test „emberei”, a legrútabb közönyt mutatják a gondolat iránt, sőt, gyakran gúnyt is űznek az előbbiekből. Ne hallgass a testügynökökre, akik azzal kecsegtetnek, hogy még nem tapasztalt, ínyenceknek való örömöket szerez neked a tested. Valójában a legszigorúbb rabságba akarnak taszítani téged. Törékeny szellemed a testtel együtt ösztönöket és hormonokat kap, melyek nyomban átveszik az irányítást. Megeshet, hogy megmámorosodva más testektől, ide-oda csapódsz a humanoid alakú zong férfiak közt, miközben mindannyiunkban csalódnod kell. Meg kell majd tanulnod - a saját károdon — a szépség nem jelenti a szellem teljességét. Keservesen fogod hiányolni az éteri lebegést és két lélek — testi gondolatoktól mentes - egybecsengését. Egyes napokon pedig úgy érzed, nem vagy ura az idegeidnek. Naitia, én megértem, hogy aggaszt a periódusok gyors múlása, de hidd el, a test öregedése még fájdalmasabb folyamat. Figyelni, ahogy humanoid vonásaid lassan eltorzulnak, lesni a férfiak egyre gyérülő elismerését, s végül megélni, hogy már csak a részvét és szánalom megnyilvánulásait fogadhatod, mindez nemcsak megalázó, de komoly lelki viharok előidézője is lehet. Az a rövid idő, mellyel meghosszabbodna életed a manifesztáció által, nem az élvezet, hanem a szenvedés ideje. Nem beszélek a betegségekről, a szervezet sérülékenységéről, a humanoid utódok várható komiszságáról, a test ápolásának és gondozásának időrabló tevékenységéről, mert e materiális gondokra - jellemző módon - az ügynökök is kitérnek. Inkább magamról beszélnék, én miért nem tarthatnék veled. Kissé félve mondom, mivel tudom, milyen finom ködből szőtték lelkedet. Szellemed jelenlegi átalakulás előtti állapota nem tűri az ilyen undorító dolgok említését. Most mégis türelemre kérlek. A humanoid férfik természetéről szeretnék szólni. Félek, nem vagy tisztában e veszélyes lény tulajdonságaival, 780
