Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám - Zombor Béla: Addig; Sorok egy kopjafáról; Vers; Jelenségek I. (versek)
ZOMBOR BÉLA Addig amíg éjed csendje kalárissá fűzte zsoltáraid áhítatát tág szívedben — letérdelnek fohászban fogant átkaim amíglen digitális dinnyemagokként száradnak gerincemre álságos igék - lelked simítja borzongásos ráncaim amíg átindázhatnak hervadt ujj aim könyöködre forrva vizenyős percei - nem szirénázik bennem féltő rémület amíg holnap újra hajnalunkra pirul hóemberkék csókjától virágzó orrod - addig nyaram befagyhatatlan révület (2000 augusztus 12.) Sorok egy kopjafáról Ótvarod takarná dúlt Korom Didergő sebemet mindahányt Oda se neki! Míg vallhatom Riadós tettel jobbik Hazám Záporod küldjed rá Istenem Oda hol porlóban lesi hant Légben ingázó láz-gyökerem Támadjon halálra itt alant Áttörve minden ádáz betont Nemesült csíra így éledezz Nincs álca mely ízére bont Amíg csontomból virágillat Kilombult hitedre permetez (Sárvár, 2000. Pünkösd) 775
