Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Gyurácz Ferenc: Adalékok és gondolatok a népiség (populizmus) ismeretéhez
GYURACZFERENC Adalékok és gondolatok a népi- ség (populizmus) ismeretéhez* I. A negyedik eszmeáramlat A francia forradalomtól a XXI. századig ívelő modern kor európai típusú társadalmaiban három nagy társadalomfilozófiai eszmeáramlat meghatározó befolyása érvényesült: a liberalizmusé, a konzervativizmusé és a szocializmusé. E jó kétszáz év vitathatatlan győztese a liberalizmus, amely 1789-es diadala után még a méhében kifejlődő - nemzeti és nemzetközi - szocializmusok tobzódását is komolyabb erkölcsi kopás nélkül élte túl, s a francia forradalom kétszáz éves évfordulóján ártatlan képpel triumfált a hagyományos értékek romjain. Mivel pedig 12 esztendővel a Páneurópai Piknik, és tízzel a Szovjetunió felbomlása után már mindenki láthatja, hogy az európai történelem tartóoszlopainak nevezhető hagyományos erkölcsi és szellemi értékek újraépítésére a liberalizmus nem hajlik és valószínűleg nem is képes, sőt a világot újabb földi mennyország mákonyával hódítja, a konzervativizmus ázsiója megnőhet. A konzervativizmus, amelynek fogalmát és jelszavait - akárcsak a másik két eszmerendszeréit — sok mindenre használták és használják ma is, kétségtelenül a legkevésbé hajlamos az emberiségnek oly sok kárt okozó utópiák hajszolására. Ez az irányzat ugyanis még sejt valamit a világ eredetéről, s így arról, kinek a „kompetenciájába” tartozik a lét megszerkesztése. A konzervativizmus gyökerében idegen a baloldali áramlatokkal érkezett s ma éppen sérthetetlen tömegdemokráciától. Ezért szüksége van annak az eredendően plebejus irányzatnak a támogatására, amely a szocializmushoz hasonlóan, a liberális kapitalizmus méhében támadt, de nem azért, hogy a múltat végképp eltörölje, hanem hogy szerves módon építsen rá a kapitalizmus föltételei között. Ez az irányzat a népiség vagy populizmus, amely a XX. századra a modernség negyedik nagy eszmeáramlatává vált. Az előbbiekhez képest későbbi megjelenése nem valamiféle „megkésett fejlődés” következménye, mint azt a progresszivista ideológusok mondani szokták, ellenkezőleg, a népiség az előbbiek tapasztalatai nyomán formálódott ki. * A Szombathelyi Tudományos Társaság 2001. május 29-ei felolvasó ülésén, a Markusovszky Kórház könyvtárában elhangzott előadás. 733
