Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 7-8. szám - Beke György: Nagyszentmiklós aranykincse

megcáfolták, közöttük kiváló rovásírás-kutatók is találhatók. Magam is többször leírtam és újra ki kell jelentenem: a keresztény egyház sohasem üldözte magát a rovásírást, sőt legtöbb feliratos emlékünk egyenesen templomokban maradt fenn, az Árpád-kori feliratos rovásgyűrűk keresztény temetkezéshez kapcsolhatók, és ugyancsak keresztény térítés céljára használták a rovásírásos botnaptárt a székelyeknél; valamint a dél-amerikai Cerro Pelado barlangban élt magyar pálos szerzetesek szintén ismerték a magyar rovásírásnak egy belső-ázsiai eredetű változatát. Már a szarvasi tűtartó feliratában is szerepel az »Istenem« szó, és a legújabb (bűi) rováslelet alapján feltehető, hogy a székely rovásírást már az avar térítések idején használták Magyarországon.”

Ez a bű tulajdonképpen Bodrog-Bő, amely 1999 nyarán országos figyelembe került, mivel az eddigi legrégibb magyar nyelvemléket találták meg itt, amit a székely rovásírás alapján tudtak megfejteni.

Bodrog a Somogyi-dombság faluja, Kaposvártól 17 kilométerre észak-északnyugati irányban. Az 1990-es összeírás 451 lakost talált itt, kevesebbet, mint az 1910-es népszámlálás. Kicsi falu tehát, de annál gazdagabb a történelme. Oklevelek 1303-ban említik először; 1449-től a Bő nemzetségbeli Laki, Lékai és Szőcsényi családok birtokolják, majd a XVIII-XIX. században megjelennek itt a Lengyel, Farkas, Harmann, Bottka nevezetű köznemesek.

Tudományos hírnevét a falu bizonyosan most alapozza meg. Régészek ásói egy X. századból való vasolvasztó agyagfúvókáját hozták felszínre itt. A kerámián a székely rovásírás jelei. Vékony Gábor, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem régészeti tanszékének docense megfejtette, hogy ez a négy jel mai olvasatban a következő szót adja: Fúnák.

De mit jelent ez a különös szó? Egyáltalán nem különös, ha tudjuk, hogy hajdanában a vasolvasztás magyarul: fúvás. Ha pedig egy X. századi vaskohó fúvókájának a peremére ezt a szót karcolták be, mindenképpen gyakorlati céllal tették. A szerszámot ,használati utasítással” látták el. Itt kell fújni, ezzel kell fújni a levegőt a kohóba.

Vékony Gábor az egyik pesti napilap munkatársának elmondta, hogy a feltárt leletnek nemcsak a kora határozható meg, hanem „az is egyértelmű, hogy magyarul íródott, hiszen székely írással más nyelven, mint magyarul, sohasem írtak. A jelentősége pedig abban áll, hogy ilyen korai, X. századi eredetű székely rovásírással, nyelvi emlékkel még nem találkoztunk.”

Ugyanis a székely rovásírás eddig ismert legrégibb emlékei a XIII. századból valók. Vékony Gábor állítja, hogy a székely rovásírást nem a honfoglalók hozták valahonnan Keletről, hanem itt alakult ki, a Kárpát-medencében. A dorogi - alsóbűi — leleten pedig biztosan a székely rovásírásjelei láthatók. És a székely rovásírás jeleinek egy része a Kárpát-medencében korábban élt avarok rovásírására vezethető vissza.

Mivel a lelet kora a X. század, de a rovásírás az ezt megelőző századokban alakult ki, feltehetően a VIII-IX. században, és mivel a rovásírással rögzített szó egyértelműen magyar kifejezés, nyilvánvaló, hogy már a 896-os honfoglalás előtt éltek magyarok a Kárpát-medencében, és ezek nyilván magyarul beszéltek. Igazolja-e ez a kettős honfoglalás László Gyula által felállított, sokak által cáfolt elméletét? Vékony Gábor e vonatkozásban óvatosan fogalmaz: a kettős honfoglalás egyik mozzanatáról van szó. Egyébként a magyar törté716