Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Beke György: Nagyszentmiklós aranykincse
a szülőházhoz. A család csak később költözött át ide, ahol idős Bartók Béla igazgató volt. Útba ejtettük a temetőt, ennek egyik szélső parcellájában idős Bartók Béla nyugszik, rokoni sírok védelmében. Látnunk kellett a Czenczinger szálló és étterem helyét; Bartók Béla itt hallott életében először hangversenyt, majd 1903-ban ugyanitt maga is fellépett. Utolsó állomásunk a helyi múzeum Bartók-szobája volt, a hajdani Nákó- kastélyban.- Miért kellett felfedezni a valódi szülőházat?- Mert a nemzetközi Bartók-irodalom egyértelműen a fóldművesiskolát tekintette Bartók Béla szülőházának. Hiszen fia születésekor az édesapja az iskola igazgatója, és később a család bizonyíthatóan az iskola épületében talált otthont. Én átnéztem ismét az anyakönyvet. Született 1881. március 25-én, bejegyeztetett április 5-én, a szülők neve: szuhafői Bartók Béla, a fóldmű- vesiskola igazgatója, és Voit Paula. Lakhelyükként Rácz-Nagyszentmiklós 229. számú háza van feltüntetve. A keresztszülők: Schreyer Viktor köz- és váltóügyvéd és neje, Rittich Klementina. A keresztelést dr. Kuhn Lajos római katolikus plébános végezte. Az újszülött a Béla mellett keresztapja és nagyapja nevét is kapta, a Viktort és a Jánost. Dr. Kuhn Lajos plébános nem tévedhetett, a család baráti köréhez tartozott. Ugyanezt a házszámot találni az elhunytak anyakönyvében, a nagymama, Bartos Jánosné halálának bejegyzésekor, 1885. január 17-én. Bartók Béla húga, Erzsébet Klementina Paula fél évvel ezután, 1885. június 11-én született, de ez esetben a szülők lakhelye már a fóldművesiskola. A kereszt- szülők és a keresztelő plébános ugyanaz. Két lehetőséget tételeztem fel: a 229. házszám vagy a gazdasági iskolát jelölte, vagy pedig egy másik házat, ez esetben két külön épületről van szó. Tehát fel kellett tárnom az 1880-as évek Nagyszentmiklósának házszám-rendjét. Segítettek ebben a telekkönyvi bejegyzések. Hosszas utánajárással kikövetkeztettem, hogy a gazdasági iskola házszáma 246. volt, míg a 229. szám a mai Szarvas-Cerbului utcai házat, illetve annak elődjét jelölte. Ennek a háznak a mostani, utcai részét 1895-ben toldották hozzá. Megtudtam azt is, hogy a tulajdonos ezt a házat az 1880-as években bérbeadta, mivel neki még volt egy lakása az úgynevezett „német községben”.- Dehát miért nem élt, lakott Bartók igazgató a saját iskolájában?- Vagy akkor még nem volt megfelelő az igazgatói lakás, vagy az idős Bartók ideköltözésekor még nem is létezett. Ugyanis a gazdasági iskolának ez a része 1887-ben nyerte el mai alakját, miként a N. Sz. Miklósi Közlöny 1887. május 22-i számából értesülhetünk erről. Idős Bartók Béla igazgató úrnak tehát előbb házbéres házban kellett laknia. Mikor költözött át az igazgatói lakásba? Említettem, hogy Erzsébet lánya már ott született. De bonyolítja a kérdést, hogy ifjú Bartók Béla keresztelési ünnepségét nem a szülőházában rendezték meg, hanem a gazdasági iskolában.- Erről is maradtak feljegyzések?- A keresztszülők, a Schreyer család leszármazottai úgy emlékeznek, hogy az összejövetelt 1885. április 5-én tartották, méltó keretek között. Megjelentek 710
