Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Beke György: Nagyszentmiklós aranykincse
BEKE GYÖRGY Nagyszentmiklós aranykincse Hét korsó, hét csésze, három serleg, két pohár, két tálca, egy szelence és egy ivókürt, összesen huszonhárom edény... Mindegyiken rajzok, vésetek... Pikkelyes páncélú, kopjás lovas összekötött kezű foglyot vonszol, üstökénél megragadva... Emberarcú, koronás griff, hátán pikkelyes páncélú vitéz ül, és hátrafordulva párducra nyilaz... Kiterjesztett szárnyú sas meztelen leányt ragad a magasba... Meztelen férfi kehelyből sasmadarat itat... Griffmadár dámvadat marcangol... Szakállas férfi nyargal emberfejű, szárnyas oroszlánon... Kinyújtott nyakú gólya békára vadászik... Egyházi rendeltetésű tál, oldalán görög betűs felirat, alatta valószínűleg a tulajdonos neve, rovásírással felvésve... Nákó Kristóf nagyszentmiklósi földbirtokos égjük román jobbágya 1799. július 3-án, árokásás közben, egy ház udvarán bukkant erre az aranykincsre, erre a huszonhárom titokra. Elképzelem a meglepetését, az örömét, majd mindjárt utána roppant rettenetét. Ha egy aranygyűrűt talál, azt nyomban elrejtheti, valakinek eladhatja, kicsinyke vagyont szerezhet rajta. De majdnem tíz kiló arany! Mit kezdhet vele egy jobbágy? Csak vesztét okozná, ha menekülni próbálna vele, elrejteni, megtartani... Egyetlen útja maradt - a földesúr házához. Onnan a kincsek egyenesen Bécsbe indultak, ott őrzik azóta is, a Művészettörténeti Múzeumban. (Kunsthistorisches Museum). Kristóf úr bizonyára örömmel sietett az aranykinccsel fel Bécsbe. Ő nem efféle vak szerencsével gyűjtötte a vagyonát, a macedóniai származású marhake- reskedő 1781-ben árverésen vásárolta Nagyteremiát, magától a kincstártól. Egy évvel később a család már Nagyszentmiklós fóldesura. Újabb két esztendő múlva nemesi címere van a Nákó családnak: későbarokk ízléssel megrajzolt arany bőségszarú és magasba ágaskodó fehér ökör. A gazdagodás, rangosodás újabb állomása 1813 - a Nákók grófi címet kapnak Bécstől. Nevét a birtokán aranyat feldobó véletlen is megőrizte volna. A nagyszentmiklósi uradalom alapítója azonban korának modern felfogású gazdálkodója, a nagyobb haszon érdekében korai kapitalista módszerekkel kísérletezik. Nem tudatlan jobbágyokra, hanem földművelésben, állattenyésztésben járatos munkásokra van szüksége. Nákó Kristóf úgy rendelkezik, hogy uradalma központjában, Nagyszentmiklóson gazdasági iskola létesüljön. A gyakorlati végrehajtást Tessedik Sámuel viszi végbe, a gazdasági reformer, népnevelő, aki másfél évtizeddel előbb nevezetes munkát adott közre arról, hogy mi is lehetne a parasztember egy jól rendezett faluban. (Miként került Tessedik Nagyszentmiklósra? A polgári haladás és köztár704
