Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 6. szám - Simonné Keszei Anita: "Le a kalapokkal...", avagy olvassuk újra az Abafit!
1 nap AJvinccn 1 nap Kolozsvárott 1 nap Kolozsvárott 1 nap Kolozsvárott 1 nap Kolozsvárott 1 nap a csatatéren és a barlangban Idő és helyszín teljes homogenitása, a szerkezet áttekinthetősége még- inkább kiemeli, hogy vannak a regényben időtlen és térhez nem kötött, ezek közötti átvezetésül szolgáló fejezetek. Ha a regény időtartamát összevetjük a valós történelmi eseményekkel, általában valósághűséget találunk. A regény 1593-ban kezdődik, amikor a nyárvégi tájban látjuk a főhőst Kolozsvár felé lovagolni. Egy év múlva mutatja be Jósika a Kendi-kivégzést, mely valóban 1594. október 30-án volt a történelmi munkák tanúsága szerint. Báthory Zsigmond házasságkötésének ismerjük pontos dátumát — 1595. aug. 6. -, s az író a 28., Hadi készülődés című fejezetben is nyári esküvőt ír le. A Havasföld visszavételére indított hadjárat 1595 októberében zajlott, s a mű utolsó fejezeteiben az őszi hegyvidék szépségeit ecseteli az író, bár Izidora még kényelmesen fürdőzik az éjszaka leple alatt a szabadban! Az idő kérdéskörén belül sokkal érdekesebb a regény ritmusának Gerard Genette-nek az elbeszélő diskurzusról vallott nézetei12 alapján történő vizsgálata. Tudjuk, egy történet mindig anizokronikus. Ritmusát az elbeszélés időtartamának és az elmondott történet időtartamának aránya adja. A narratív lendület alapján a regénytempó 4 kanonikus alapformája tisztán elkülöníthető az Abafiban. Ha e kategóriák megjelenési gyakorisága alapján vizsgáljuk regényünket, akkor láthatjuk, hogy a mű nagyságához képest kevés, bár szépen formált jelenetet találunk, amikor megvalósul az időazonosság elbeszélés és történet között. Az erkély-jelenet, vagy a Cristiernával való beszélgetés ilyen részlet a műben. Kivonat, - vagyis amikor a regényíró az akciók és párbeszédek részletezése nélkül mondja el a történet hosszabb-rövidebb időszakát — minden eddig kiugrónak nevezett fejezetben megvalósul. Ekkor a narrátor összefoglalja a kimaradt történéseket - átvezetésül - időpontok és helyszínek között. Nem is lehet másként, hiszen 2 évet, de részletezve csak 6 hónapot ölel fel a regény. Ami ebből a szempontból különösen lényeges, hogy a mű két fő pontján, elején és végén is a kivonatos regénytempó jellemző. A regény úgy indul, hogy Abafi Olivér már túl van azon az elhatározáson, hogy jó útra tér. Nem látjuk tehát sem a züllés idején, sem az elhatározás pillanatában a főhőst, csupán kivonatosan értesülünk erről, a regény idejéhez képest múltbéli események megtörténtéről. Márpedig a regény hibái közül ez talán a legsúlyosabb. Azért, mert ott kezdődik, ahol minden valamire való fejlődésregény fordulópontja van, a megjavulásnál. Akivonatos bevezető nem tudja feledtetni az olvasóval, hogy nem volt részese e metamorfózisnak, s így jelentős a mondanivalót gyengítő hatása. Narratológiai szempontból ezért nem indokolt a fejlődésregény műfaji besorolás sem, hiszen egyetlen jelenet nélkül értesülünk Abafi előéletéről. 528
