Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 5. szám - Határ Győző: Umbrae Sumus

félremagyarázások refraktor-ködén keresztül vissza-visszapillantva megpró­bálják visszahozni, lyukas emlékezetünkbe idézni a visszahozhatatlant. Az ürülék megdicsőülése Az ÚrBuddha székletéről ismeretes, hogy sötétben világított. Sziénai Szent Katalin azért imádkozott, hogy mártírhalálát székrekedés- és végbélelzáródás okozza. XIV. Lajos, a Napkirály évente kétszáz beöntést kapott és ugyanany- nyiszor hashajtózták. (Már hiába, örökösen trónon ücsörögni - ülőfoglalkozás). Luthernek is, William Blake-nek is látomásaik voltak a klotyón1 Húsevő baktériumok Ha jól emlékszem, valamikor 1996 tavaszán történhetett. Egy reggelen arra ébredtem, hogy arcom cipó-nagyságúra dagadt és szakajtó-formán, az állam alá lógaszkodik a képem. A szemem beszorult, az arcom másfélszeresére da­gadt; egész ábrázatom lígett-lógott, akár a túróval telt szakajtó, amiből a savót kicsurgatják. Beszállítottak a kórházba - ha mindez az antibiotikumok előtt történik, tiszta világos, hogy belepusztulok. Hónapokig eltartott, amíg borot- válkozó-tükrömben a megszokott fiziognómia - az áll, a szem, az orca a helyére került, és a tükörkép helyreállt. Ugyanabban az időben Középangliából különös kóresetekről számoltak be a lapok. „Húsevő baktériumok” szállták meg a betegek szervezetét, amelyek belül­ről valósággal „kiették és befalták” hol a lábak, hol a karok vastaghúsát. Mi történhetett, mi bonthatta meg ennyire a természet rendjét — vagy azt, amit mi, protagoreicitásunk foglyaként a természet rendjének hiszünk? Alighanem csak annyi, hogy a Mindenható, pillanatnyi elmezavarában és tulajdon lenyi­latkoztatott szentírásáról megfeledkezve, teremtményszemle közben a mikro­organizmusok díszmenetét kedvesebbnek találta, mint az ádámiták tisztelgő hadrendjét. így adhatta középangliai társaimat és így adott engem minde­nestül a húsevő baktériumok kezébe, ahogyan a Filiszteust Izrael kezébe adta igaz, miért is lenne neki a teremtésben az ember a mentői kedvesebb, még akkor is, ha egy nagyon elenyésző töredékével szövetséget kötött és a frigyet megpecsételte a körülmetéléssel...?! Honnan is tudhatnánk - hátha a lény- parányok léptékén is vannak olyan baktériumtörzsek, amelyek - akárcsak Izrael - a mikroorganizmusok Választott Népe, frigyládája van és körülme­télve szaporodik... Egy-egy ádámita emberhegy húsállománya nekik az ígéret Földje: valóságos kontinens, amely - mint istenadomány - őket megilleti. Ak­kor viszont az Ember Ellenlépése volt a ,gázkamrák” - számukra, az ő meg­ítélésük szerint az antibiotikumok feltalálása: az volt a Holokauszt. nano-léptéken, az ő mini-tudatukban is bizonnyal megvan a középkori ar­gumentum ad horrendum megfelelője, és ők is ugyanúgy érvelhettek vele, mint az a káprázatosán művelt, rokonszenves, tudós anglikán, teológus-tanár, aki - egy ismert mikrobiológussal folytatott szópárbajában - hasonló szőr­1 Roger Lewin, MERDE: Excursions into Scientific, Cultural and Socio-Historical Coprology. Aurum Press 1999. 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom