Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 2. szám - Varga Virág: "Midőn ezt írtam" - Mit és mikor?
olvasásakor el is tekinthet a Három regétől, az irodalomtudós pedig joggal ké- telkedhetik, hogy valóban a Három regére kell-e tekintenie. A kész és a nyomdakész mű azonosítása jelenik meg Bóka László válogatott tanulmányaiban is, ahol a szerző Krúdyval való találkozását a következőképp intonálja, s ezzel talán a legteljesebb megfogalmazását adja annak a problémának, amelybe az Előszó olvasásakor ütközünk, ugyanakkor éppen ez biztosítja számunkra azt a lehetőséget, hogy a deiktikus elem (az „ezt”) a mi artikulációnk szerint vonatkozzon valamely szövegre, amelyről különben történeti tudásunk biztosítana: »Egyszer ezt kérdezte: - Vajon mit írt Vörösmarty? Értetlenül néztem rá. Vörösmartyt Petőfinél is jobban ismerte. Akkoriban már nem hittünk műveletlensége legendájában, láttuk nemegyszer könyvtárakban jegyzetelgetni, tudtuk, hogy kitűnően tud latinul, s Budapest múltjáról többet tudott, mint Zuboly. Nem értettem a kérdést. Észrevette furcsálkodó tekintetemet és lassan recitálni kezdte: — »Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain.« Midőn ezt írtam. Mit írhatott, amit ötvenben akart kiadni? Vajon mit írhatott, ami nem jelent meg addig?”24 25 Az Előszó mint drámai költemény bevezetője A preferált olvasatok közül időrendben legtávolibb a Gyulai-féle értelmezés, ami figyelemreméltó, ha tekintetbe vesszük azt - ha a levelezésben arra utaló nyomot nem is találhatunk -, hogy a vers „keletkezéstörténetéhez” maga Vörösmarty szolgáltathatott Gyulainak információkat, személyesen. Gyulai megfogalmazásából azonban kiderül, hogy az ő datálása is csupán saját értelmezői eljárásának a következménye, amely az Előszó hoz Vörösmarty egyik kevésbé ismert drámatöredékét, az Örök zsidót olvassa.26 Érvelése alapja, hogy a költő hátramaradt iratai között csak kisebb költeménytöredékek találhatók, valamint egy-két nagyobb mű tervezete, melyek közül a legkésőbbi az említett mű. Gyulai az 1850-es évet jelöli meg az Örök zsidó megírásának időpontjaként, mert az irodalomtudós az általa kiadott szöveget úgy értelmezi, mint egyetlen drámai mű töredékeit, valójában azonban két szövegváltozatról van szó, melyeknek koncepciói a fennmaradt fragmentumok alapján olyannyira eltérőnek mutatkoznak, hogy ezáltal egyenrangúsodnak27, ezután nemcsak genetikai szövegkritikai feltevése lenne, hogy valójában nem egy mű két szövegváltozatáról beszélünk, hanem azonos című, két különböző mű fragmentumairól. A Vörösmarty-drámatöredék „első változatának” zanzája ismeretében joggal csodálkozhatunk Gyulai feltevésén, másrészt a vers megírása (ahogy azt Gyulai és Waldapfel datálja) és a drámatöredék „első változata” között több mint egy évtized telt el (1837-1838). A kronológiai azonosság még akkor sem elegendő bizonyíték, ha valóban azonos időpontokról (évről) lenne szó, a költői mű tematikája (egy öreg zsidó cselvetései a Halál ellen) nem igazán jogosít fel minket a drámatöredék (Vörösmarty vígjátéknak aposztrofálja sajt művét) és az Előszó világmagyarázó-elvre törekvő koncepciójának azonosításához, másrészt a mű fragmentumléte miatt ez amúgy is eldönthetetlen. A „második változat” (1845-50) kivonata ennél jóval nagyobb erudícióval rendelkezik. 176
