Életünk, 2001 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 10. szám - Pusztay János: A dalosünnep (Baltikumi napló III.)

Az Észt Köztársaságot 1918. február 24-én kiáltották ki. Néhány nappal ké­sőbb a németek megszállják Észtországot, majd november derekán kapitulál­nak. November végén Szovjet-Oroszország támadja meg Észtországot, de 1919 január végére az észtek felszabadítják hazájukat. 1920. január 3-án kötik meg a fegyverszünetet. Egy évvel később, 1921 januárjában az Antant Legfelső Tanácsa de jure elismeri Észtországot, mint ahogy ugyanekkor Magyarország is elismeri Észtország függetlenségét. A függetlenség két évtizedig tartott. Az 1939. augusztus 23-án megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződés titkos záradéka (az ún. Molotov- Ribbentrop paktum) alapján Észtország a szovjet érdekszféra része lesz. 1940. augusztus 6-án Észtország a Szovjetunió 16. tagköztársaságává válik. A fél évszázados szovjet megszállás ellen kiváltképép a 80-as években erősödött az ellenállás. Az észtek mindvégig a békés politikai megoldást szor­galmazták, s bíztak nagy hagyományokkal rendelkező kultúrájuk összetartó erejében. Hadd említsek meg néhány eseményt, mintegy a függetlenség újbóli elnyerésének forgatókönyvét*:- 1988. február 24-én megemlékező gyűlésekre kerül sor a függetlenség kikiáltásának 70. évfordulóján;- 1988. április 13-án E. Savisaar - aki majd 1990 áprilisától 1992 ok­tóberéig miniszterelnök lesz - egy népszerű televíziós műsorban javaslatot tesz legális ellenzék, népfront létrehozására;- 1988. június 10-14. között éjszakai dalosünnepekre kerül sor Tallinn- ban; minden este mintegy 100 ezer ember gyűlik össze s énekel hazafias da­lokat;- 1988. június 17-én 150 ezer ember részvételével megtartják az Észt­országi Népfront nagygyűlését;- 1988. július 19-én az Észt SZ(ovjet) SZ(ocialista) Köztársaság) Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége elismeri észt nemzeti színeknek az — évtizedeken át tiltott - kék-fekete-fehér színkombinációt;- 1988. augusztus 10-én az észt Rakva Hääl (A nép hangja) c. újságban a Szovjetunióban először megjelenik a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos zá­radéka;- 1988. szeptember 11-én a tallinni dalosünnepek színhelyén a népfront szervezésében sor kerül az „Észtország dala 88” c. rendezvényre, ahol 300 ezer ember előtt T. Velliste először követeli nyilvánosan a függetlenség helyre- állítását (a politikailag kedvezőbb helyzetben lévő Magyarországon csak közel egy év múlva hangzik el a szovjet csapatok kivonásának követelése);- 1988. október 10-én az Észt SZSZK Kormánya döntésének alapján Észtország újra a földrajzi fekvésének megfelelő időzónába tartozik, s nem a moszkvaiba (az áttérés 1989 márciusában következik be);- 1988 október-november: 860 ezer aláírás a központi hatalom megerő­sítését szolgáló szovjet alkotmánymódosítás ellen;- 1988 november 16-án az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa szuverenitási nyilatkozatot fogad el (eszerint a szovjet törvények, rendeletek, Észtország * Az eseménynaptárt a mai észt miniszterelnök, Mart Laar és munkatársai által írt „Észtország törté­nete” c., magyarul az Uralisztikai Tanszék Folia Estonica sorozatában kiadott mű alapján, Bereczki András­nak a monográfiához fűzött alapos kronológiájának felhasználásával közlöm. (P. J.) 875

Next

/
Oldalképek
Tartalom