Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Tóth Péter: Weöres Sándor közelében
gok szerepelni a könyvtárak katalógusaiban. Nekem nem lesz sírom, legalább a Széchényi Könyvtár katalógusa otthont ad nekem.-A „Három veréb ...” első és második kiadása között 1979-ben jelent meg Professzor Úr kötete, amely a Weöres Sándor közelében címet viseli.- A cím talán kissé megtévesztő' lehet. Én áttételesnek szántam. Nem a fizikai közelségről, a személyes találkozásokról írtam, hanem a Weöres-életmű esztétikai élményeiről, értékeiről. A könyv egy tucat tanulmányt tartalmaz. Nyilván volt annyi helyzeti előnyöm, hogy olykor magát a szerzőt kérdezhettem meg bizonyos részletekről, értelmezési kételyekről, költői szándékokról. Nem tagadom, hogy a kötet megírását megkönnyítette az addig elvégzett közös szerkesztői munka.- Weöres Sándor még ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik élénken levelezett. Üzenetváltásaik a mai olvasók számára esztétikai élményt, irodalom- történeti, kortörténeti adalékokat is jelentenek. Weöres Sándor Kabdebó Lóránt- nak egy alkalommal így nyilatkozott: ,Levelezés közben nagyon vigyáztunk arra, hogy a stílus épkézláb legyen, a mondatok ne legyenek kócosak vagy töröttek”. Professzor úr szerkesztette meg Weöres Sándor egybegyűjtött leveleit. Milyen nehézségekkel járt, és miféle tanulságokkal szolgált ez a munka'?- Tisztában vagyok vállalkozásom, pontosabban vállalkozásunk hiányaival. [A szerkesztésben és a jegyzetek elkészítésében Nemeskéri Erika segített Bata Imrének. T. P.] Nem is gondolhattunk a teljes levelezés megjelentetésére.- A kötet bírálói, ismertetői ezt nyilván szóvá is teszik majd. A Gazdag Erzsihez, Fischer Bélához, Szabó Lőrincliez, Németh Lászlóhoz írt Weöres-le- veleket én is hiányoltam a gyűjteményből.- Én további fehér foltokat is tudnék említeni: például a Fülep Lajoshoz szóló üzeneteket csak 1947-ig közöltük. Egyelőre ennyire volt lehetőség. Az igazi az lenne, ha az egész levelezést ki lehetne adni.- Oda-vissza? A jelentéktelennek tűnő levelezőlapokat is?- Mindent, kivétel nélkül. Ebbe a csöngei ismerőseihez, vagy az egykori szombathelyi, pécsi diáktársakhoz írott levelek is beletartoznának. Hogy visszatérjek az eredeti kérdésre, a levelek kiadása során szerencsére volt mire támaszkodnunk. Weöresnek Pável Ágostonhoz írott leveleit alapos jegyzetekkel S. Pável Judit adta ki. [Weöres Sándor levelei Pável Ágostonhoz. Vasi Szemle 1981. 49-70; 222-236; 406-431; T. P.] Gál István és Vargha Balázs jóvoltából az Életünk és a Kortárs hasábjain a Babitshoz és Kosztolányihoz szóló levelek is napvilágot láttak korábban. [.Életünk 1973. 3.; 4. sz.; Kortárs 1985. 5. sz. T. P.] A Fülep Lajosnak címzetteket F. Csanak Dóra kezdte feldolgozni. [Fülep Lajos levelezése III. Bp. 1995. T. P.] Össze tudtuk szedni a levelek tekintélyes hányadát; a függelékkel együtt 656-ot közlünk. Miután volt Egybegyűjtött írások, Egybegyűjtött műfordítások, most: Egybegyűjtött levelek. Nem összes! A többit hagyjuk az utókorra, a következő generációra! Nekik is foglalkozniuk kell Weöressel. Persze én sem hagytam abba.-A Weöres-levelekben számos alkalommal olvashatunk az alkotás műhely- problémáiról, az ihlet természetéről, az ösztönösség és a tudatosság kérdéséről. Számomra meglepő volt az a következetes okfejtés, amelyben Weöi'es a gyermekversek lényegéről és saját költői szándékáról vallott Trencsényi Imrének. Egyebek között a következőket: „a legtöbb felnőtt, ha gyermekeknek ír, a gyer833
