Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Sz. Dévai Judit: Legalul
amelyet több, mint száz évvel ezelőtt vetettek papírra. Az akkori megállapítások a mai helyzetre vonatkoztatva is érvényesek, aktualizálhatok, s ez azt sejteti, hogy a szegénység azok közé a társadalmi jelenségek közé tartozik, amiről még sokáig nem beszélhetünk múlt időben. A szocializmusnak nevezett kísérlet alatt korábban eltakarták, s többnyire a látványos nagyvárosi szegénység formájában jelent meg - a rendszerváltozást követően viszont kirívóbbá vált a kiugró szegénység és a kiugró gazdagság is. A szegénység főként a gazdasági fejlődés meghatározott szintje fölött, nem csak, vagy nem elsősorban abszolút hiányokhoz, hanem objektív egyenlőtlenségekhez is kapcsolódik. Ezen egyenlőtlenségeket - amelyek 1989-92 között durván megugrottak, s bonyolult összefüggésben és kölcsönhatásban állnak a gazdasági fejlődéssel —, csak az okaikat jelentő tényezők megváltoztatásával lehet csökkenteni. Meghatározó szerepű az iskolai végzettség, a szakképzettség, ezzel összefüggésben a munkaerő-piaci alkalmazkodás képessége, fontosak a településtípusok, a régiók, az ágazatok közötti differenciák — az ezekből adódó egyenlőtlenségek és szegénység kérdését önmagában a szociálpolitikával, az egyéni problémákat, bajokat kezelő szegénypolitikával vagy a költségvetési politikával nem lehet megoldani. Olyan átfogó társadalompolitikára van szükég, amely — a legfontosabb elemként az oktatás- és az elosztáspolitika újragondolásával — a prioritások megfogalmazásával, s ezek megvalósításáért állami eszközökkel küzd a végleges leszakadás ellen.6 Karácsony táján rendszerint nagyobb figyelem fordul a társadalom periférikus helyzetű csoportjai felé. A tömegkommunikációban is hangsúlyosabbá válik az elesettek, a csődbejutottak, a hátrányos helyzetben, a nyomorban élők életkörülményeinek bemutatása, sokasodnak a rajtuk való segítés szándékával szervezett akciókról szóló beszámolók, riportok. Az elektronikus médiában folyó újságírásnak is a közérdeklődésre számot tartó, aktuális információ, a hír az alapja, s az illető televíziós csatorna arculatától: tematikájától és hangvételétől, illetve nézőinek érdeklődésétől függ, hogy a szerkesztőség milyen eseményeket tekint hírértékűnek. A szakrális jellegétől - a csatornák legtöbbje esetében - megfosztott, a szeretet ünnepeként definiált, de biznisz- show-vá alacsonyított ünnep, s benne a támogatásra szorulók élethelyzetének ábrázolása, a segítségükre siető gondoskodó-jótékonykodó egyének és közösségek dicsérete — pusztán az információs funkción túl - az egyes televíziós csatornák világnézeti és politikai orientációjára is utal. A továbbiakban arra vállalkozunk, hogy illusztráljuk: a szegénység és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a segítségre szorulók helyzetének ábrázolása kapcsán és címén mi kap helyet az egyes csatornák képernyőjén? Kijelenik meg szegényként, támogatásra szoruló hátrányos helyzetűként, kik azok, akik felé - a karácsony apropóján - ajándékozó segítő kezek nyúlnak? Ki és hogyan segít, legyenek bár a bajbajutottak lecsúszott személyek (egyének vagy társadalmi csoportok), esetleg az anyagi ellehetetlenülés szélére jutott intézmények? Vajon milyen valós - vagy annak beállított - közilletve magánérdek, s emögött milyen világszervező értelem húzódik meg az egyes televíziók témaválasztása, a téma megjelenítési módja és a hangsúlyeltolódások mögött? Mennyiben érvényesülnek az 1996 elején A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény preambulumában és paragrafusaiban megfogalmazott elvek: a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás független805
