Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Karay Lajos: Aforizmák
KARAY LAJOS Aforizmák „Nyilvánosság Klub”. Most akkor nyilvánosság vagy klub? A tudóst, a művészt, a költőt az analfabéta kupec egy óra alatt tucatszor is becsapja a piacon. A kupec ettől már magasabbrendű? Uramisten, napról- napra hajlamosabb vagyok, hogy igennel válaszoljak. Az égben mindig van egy angyal, aki imádkozik az ördögért. Isten pedig meghallgatja, ahelyett, hogy likvidálná, mint a régi szép időkben Lucifert. Hígul az ég is. Nem azé a hatalom, akinek fizetnek, hanem azé, aki fizet. Ha az erdőt föl akarod térképezni, mindenekelőtt menj ki az erdőből. A demokrata szemrebbenés nélkül pártfogolja a korlátlan egyéni vagyonszerzést, miközben a korlátlan egyéni hatalomszerzés ellen prüszköl. Igyekszik elterelni figyelmünket arról, hogy a kettő ugyanaz. A kert attól kert, hogy be van kerítve. A munka ma is becsület dolga. Ezért nincs becsülete. A bűncselekmény nem „szakmai hiba”, kedves pénzügyi államtitkár úr. Szakmai hiba (és egyben bűncselekmény) az, hogy Ön a bűncselekményt szakmai hibának nevezi. Mind a jó, mind a rossz művészre antigravitációs törvények érvényesek: a súly nem lenyomja, hanem fölemeli őket. A különbség csak annyi, hogy a jó művészt a saját súlya, a rosszat pedig a közimádat súlya emeli föl. A művész szó betű szerint mesterséges katasztrófa. ,A Természetet nem lehet leigázni.” Látszólag banális mondat, valójában a haladás halálos ítélete. Minden haladás baloldali. Minden fejlődés jobboldali. 789
