Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 7-8. szám - Vasy Géza: Szavak fegyelme

túlvezetné az általa mérhetem. Gondolom, ezért oly fontos motívum Devecsery László számára a cédrus. Csontváryé is meg az egyéni mítoszé is: „Cédrusok árnyékában élek: / cédrussá válók magam is.” Tudhatjuk: a cédrus többezer évet él. íme, itt a harmadik idó'forma: a végtelen és az emberi mellett az a lépték, amely az ember számára felfogható, történelemszemlélete által belátható végtelenség, amely az általunk többé-kevésbé ismert múlt kezdetéig vezet, ugyanakkor egy olyan jövóTiöz is ablakot nyit, amely némi fantáziával talán elképzelhető, amely lehetséges a cédrus számára.

A cédrus titkok tudója lehet, titokzatos, mágikus, zárkózott is. A kötet verseiben - s ez is polifónia - egy zárkózott, ugyanakkor vallomáskényszert is érző személyiség nyilatkozik meg. A zárkózottság oldásának alighanem a legtermészetesebb módja a gyerekkor, a karácsony megidézése, a szülők alakja a Csillagárnyék ciklus verseiben. Másik gyakori eljárás a művelődéstörténeti-művészeti motívumok alkalmazása. Ez esetben különösen a képzőművészet említendő: Csontváry, Michelangelo, Dürer, Rodin, aztán az írók és általában a biblikus elemek. Különös példa a kötet legterjedelmesebb műve, a Naplótöredék Robinson Crusoe unokájának hagyatékából. A négyrészes szöveget megrágta a „kisegér”, de a szaggatottság nem nagyfokú, inkább lelkiállapotot fejez ki. Az „unoka” maga is robinsonád-hős vagy még inkább antihős: a társadalomba, a természetbe, az egyetlen létbe zárva. Voltaképpen maga a Föld is ,lakatlan” szigetnek minősül, ahol „szivárványcsodák” és „halottcsend” egyszerre veszik körül az embert. Bevezetőjében Tarján Tamás horzsolt és morzsolt verseknek nevezi Devecsery László írásait, mert ő ,p harmóniát a diszharmóniából hívja elő; féltés és fájdalom a derűjén is átremeg; múlt és jövő gyakorta sebzi egymást a villanatnyi jelenben. S morzsolja a verset a költő, mint az olvasó felfűzött gyöngyszemeit.” Talán a Ro- binson-vers a legteljesebb példa minderre.

A Napóraidő c. kötettel okkal érezheti úgy a költő, hogy végleg hazaérkezett. S az ilyesminek lehet és legyen is felszabadító hatása. Elsősorban nem a versek lehetséges megsokasodására gondolok a jövőben, hanem az eddigiekben meglévő, esetleg meg is kövesedett gátlások bátrabb feloldására, tehát a lírai személyiség még következetesebb vállalására, esetleg az irónia, a gúny gyakoribb alkalmazására, a polifónia teljesebb érzékeltetésére akkor is, amikor a tematika idillbe hajlana. Mindez együtt járhat a még pontosabb anyagformálással.

Devecsery László még messze van a maga őszike-korszakától. Addig még több kötete jelenhet meg, a. Napóraidőt a versidő is tagolhatja s gazdagíthatja. S fényben és versben járva még boldognak is érezheti magát az ember.

739