Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Fröhlich Ida: Ígéret és beteljesedés
FRÖHLICH IDA ígéret és beteljesedés BITÓ LÁSZLÓ: ÁBRAHÁM ÉS IZSÁK. BIBLIAI REGÉNY Bibliai regényt — ha nem nevezték is mindig így — sokat írtak már, valószínűleg a bibliai szöveg lezárásának idejétől kezdve. Az ’újraírt Bibliák’, a bibliai történetek (főként a patriarcha-történeteké) újramesélései exegetikai, magyarázó szándékkal készültek. Az ok nyilvánvalóan a bibliai szöveg rendkívüli tömörsége. A Genesis szövege nem magyaráz, és igen szűkszavúan szól csak szereplőinek gondolatairól, érzelmeiről. Az emberi reakciókra rendszerint csak a további eseményekből következtethetünk. Az pedig természetes, hogy Isten szándékait az elbeszélő sohasem firtatja. A különböző korokban írt bibliai parafrázisok és regények közös vonása, mint általában az irodalmi adaptációké, hogy írójuk az alapul vett szöveg cselekménysorát megtartva abból bizonyos részeket kiemel, részletez, felszínre hoz rejtett mondanivalót, vagy éppen kiegészíti a történetet (esetleg új szemléletet kínálva) olyan pontokon, ahol az eredeti forrás homályos vagy szűkszavú. Kiemelhető és értelmezhető külön is az alapul vett szöveg valamely epizódja, előtérbe állítható valamely mellékszereplő, akinek szemszögéből az író a cselekményt láttatja. Az adaptált mű mindenkor aktualizálható is. Az adaptált mű persze rendszerint markáns mondanivalóval rendelkezik, s a cselekmény, a jellemek mind ennek szolgálatában állnak. Ez mindenekelőtt érvényes a mégoly szűkszavú bibliai történetekre, amelyek különösen sokakat csábítottak regényírásra. Th. Mann Józsefről és testvéreiről írt regénytrilógiája követi a bibliai cselekményt és mondanivalót, az író pszichológiai motívumokkal magyarázva hőseinek lépéseit, mitológiai anyaggal tágítja gondolataikat, és gazdag ismeretek birtokában megrajzolt háttérbe helyezve teszi élővé az elbeszélést a mai olvasó számára. Nehezebb az író dolga, ha a bibliai elbeszélés valamely mellékszálát kibontva, az elbeszélés fő motívumainak gyökeresen új értelmezésével akar regényt írni, ahogyan Bitó is teszi. A bibliai elbeszélés-sorozat, amelyet regényében feldolgoz, bonyolult összetételű és szikáran megírt irodalmi anyag. Bitó könyve nemcsak Ábrahámról és Izsákról szól, hanem egy másik apa-fiú kapcsolat, Izsák és fiai történetét is feldolgozza. A bibliai patriarcha-történetek sora, a három generációs családregény nem egységes irodalmi anyag, hanem különböző eredetű, korú és műfajú történetekből összefűzött elbeszélés. A történeteket nem pusztán az archiválás szándékával őrizték meg. Az összefűzött elbeszélések egységes egészként hordoznak jelentést, mondanivalót, az epizódok egymással való kapcsolatukban kapják meg pontos jelentésüket. Ábrahám története - irodalmi anyagát és kidolgozását tekintve a legkésőbbi a három életrajz közül, 727
