Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 6. szám - V. Raisz Rózsa: A stílus és a formák
szerint a retorikai alakzatok egyfelől generikus jegyekkel rendelkező egyetemes fonnák, másfelől az adott kontextusbeli használat, a konkrét funkció függvényei. A kognitív, pragmatikai keret vázolása után az első és az utolsó napló retorikai elemzése következik. Az ismétlés gondolatalakzatainak vizsgálatánál azonban szélesebb horizontúvá válik a tanulmány, mivel ki tudja mutatni, hogy Márai naplóiban az alakzat kompozíciós elvvé válik. Egyet lehet érteni azzal a fontos megállapítással is, hogy a naplók általunk ismert hat kötete egységes alkotás témájuk, vezérmotívumaik révén, s e fő témák és gondolatok más Márai-művekben is vissza-visszatérnek. A vizsgált alakzatok, az ismétlés adjekciós formái és egyéb stiláris jegyek jellemző ismérvei Márai stílusának, s írói-emberi alkatából ered, hogy számára nem a külvilág eseményei, hanem a lélekben kiváltott rezonancia a fontos, a jelképesség, az általánosra törekvés; ebből ered vonzódása az aforizmákhoz, szentenciákhoz, maximákhoz, a gondolatmenetek szentenciózus tételben való lezárásához. Ezek formaalkotó kompozíciós elvek és gondolkodásbeli sajátságok. A naplók domináns alakzatait, a ismétléseket finoman differenciált rendszerben mutatja be Czetter Ibolya, majd eljut a komplex alakzatok és a jellemző mondatszerkezeti formák szerepének felismeréséig. Részletezőbben szól az 1943-44-es naplókötetről; amit pedig az utolsó évek feljegyzéseiről megállapít (az alkotó engergia fokozatos kiürülése, a magánszféra előtérbe kerülése, hozzátenném: a Máraira korábban oly jellemző tartás hanyatlása), mind igaz, az itt megemlített önismétlés azonban az egész életműben jelen van kisebb-nagyobb mértékben. Összegezve: Czetter Ibolya kiváló ismerője Márai Sándor életművének, s ennek nyelvi-stilisztikai vonásait egyre gazdagabb tartalmú, invenciózus tanulmányokban tárja fel. Tartalmas, elméletileg megalapozott, pontosan adatolt dolgozatait szép esszéstílusban írja meg. Bízhatunk benne, hogy a tanulmánykötetet a téma monografikus feldolgozása fogja követni. Czetter Ibolya tanulmánykötete a nyelvművész Márai Sándorról (Szombathely, 1999. 156. p.) 576
