Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 6. szám - Buji Ferenc: Ismeretlen eredetű szavaink
szánt szenderül szenved szid szít szokik tagad takar tákol támad tántorodik táplál taszít tataroz21 teng tenyészik tetszik tettet tol told torpan tosz törik töröl tűnik üdvözöl ugrik ül un undorodik üzen vajúdik vakar vegyít ver vét vigasztal viszálykodik viszket vív von vonz zavar zsarol züllik vetkeznek, amelyeknek láttán fínnugristáinkat alighanem hatalmába keríti az irigység. E csoportot először is hat anyagnév képviseli: daróc, bádog, gőz, kenőcs, kén, mész. Majd következnek az emberi-erkölcsi alapkategóriák: emlék, derű, béke, gyanú, fegyelem, csel, düh, bánat, verseny, diadal, szégyen, erkölcs, bűn, üdv, töredelem, gond, hit, hír, remény, fény2'2, böjt, ínség, mocsok. Majd következik néhány, még általánosabb alapszó: alak, váz, árnylék), súly, hely, fodor, szín. S végül néhány túlbecsülhetetlen fontosságú szava a magyar nyelvnek: csak, csupa, és, is, szintén, de, éppen, hirtelen, hamar, vissza, viszont, helyett, érte, saját - s végül: igen. Ismeretlen eredetű szavainknak tehát mind mennyisége, mind minősége fölöttébb figyelemre méltó. Ami az előbbit illeti, e szavaink száma hozzávetőlegesen megegyezik a fmn-»ugor« eredetű szavak számával, ám nyelvtudományunk sajátos hozzáállása miatt ez az arány kissé megtévesztő. Ugyanis nyelvészetünk az úgynevezett hangutánzó-hangfestő szavaknál csak abban az esetben vizsgálja a forrásnyelvet, amennyiben az finn-»ugor«. Ilyen módon hangfestő-hangutánzó szavaink többsége eredet-jelzés nélkül marad, viszont ezek között joggal gyaníthatunk ismeretlen eredetű szavakat. Minthogy a finn-»ugor« és az ismeretlen eredetű szavak száma hozzávetőlegesen megegyezik, s minthogy finn-»ugor« eredetű szavaink között körülbelül száz hangfestő-hangutánzó szó található, ezért e sorok írója feltételezi, hogy az ismeretlen eredetű hangfestő-hangutánzó szavak száma is megközelítőleg száz lehet, vagyis ismeretlen eredetű szavaink száma éppen ennyivel több flnn- »ugor« eredetű szavaink számánál. Ismeretlen eredetű szavaink mennyiségénél azonban sokkal fontosabb minőségük vizsgálata. Azt már a puszta felsorolásból is láthattuk, hogy e szavainknak legkevesebb a fele alap nyelvinek tekinthető, bár az sem elképzelhetetlen, hogy nyolcvan százalékra tehető azon szavaink száma, amelyek az alapszókincs tartozékai lehettek, vagyis amelyek ahhoz a szókészlethez tartoztak, amely a néhány ezer évvel ezelőtt élt ember elemi információs készletét alkották. Ám még ennél is figyelemre méltóbb eredményre juthatunk, ha megvizsgáljuk ismeretlen eredetű szavaink szófaji szerkezetét. főnevek: 246 46% melléknevek: 104 19% 550
