Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 6. szám - Temesi Ferenc: Babonáskönyv
TEMESI FERENC Babonáskönyv dagály A tenger mellett élő emberek hite szerint nem halhat meg egy ember, amíg a dagály nem kezd apadni. Ezt azzal magyarázzák, hogy egész életüket a tenger/óceán uralja. Ugyanígy azt hiszik, hogy a gyermek sem születik meg, amíg meg nem érkezik a dagály. dal Balszerencsés dolog énekelni, mieló'tt kikelünk az ágyból. A britek szerint dologházba jut az ember, ha az asztalnál énekel. Egy másik babona szerint ez azt jelenti egy fiatal lány számára, hogy részeges lesz a férje. A franciák szerint ez szegénységhez vezet, míg az amerikaiak szerűit csupán csalódáshoz. Ne nagyon énekelgessünk hát az asztalnál. daru Ami a táncukat illeti, olyan szabályos figurákból és mozdulatokból áll, amely teljesen megragadja az embert. A magyar viselethez valamikor elválaszthatatlanul hozzátartozott a darutoll. Ez a szokás nyilván még a magyarság ó'si totemkultuszában gyökerezik. Egy-egy szép darutollért, amely mágikus erővel bírt, egy forintot is fizettek, amikor egy borjas tehén nem került többe tíz forintnál. delfin A tengerészek szerint a delfinek szerencsehozó állatok, és amikor ugrándoznak egy hajótól nem messze, jó óment jelent az útra. Ha északi irányba tartanak, jó idó't jegyez, ha déli irányba, vihar lesz. délibáb Szeged környékén a neve „fóldpára”, a föld álmának tartják. Van, hogy „napárnyéknak” is hívják. A „délibáb” szó alighanem török eredetű. A haszontalan foglalkozású ember „délibábon aratást keres”. A. halászok szerint egy ragyogó tollú madár, amely a vízre ereszkedik és szerencsét hoz a fogásban. derékfájás Akinek a dereka fáj a szögedi nemzetből, az menjen el három hajnalban a templomhoz és mondjon el út közben öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet. Odaérkezve dörzsölje a templom falához a derekát, mondván: Akkor fájjon az én derékam, amikó másszó is idedörgölöm. 500
