Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 4. szám - Gyürky Katalin: A mitikus csábítás lehetősége
fácskakedvelők, Quilty arcvonásai Humbert nagybátyjának vonásait idézik, Quiltynek ugyanolyan köpenye van, mint Humbertnek), hasonlóknak mondhatók, tehát egymás hasonmásainak is értelmezhetők”9, akkor ezek a hősök nem csupán egymást, hanem önmagukat is keresik. Ez pedig a pikareszk regény hagyományai mellett a fejlődésregényt is megidézi, amelyben a hős bizonyos állomásokon keresztül próbál tökéletessé válni, megérteni és megkeresni önmagát, valamint élete értelmét. Ebben a XX. századi „pikareszk- és fejlődésregényben” azonban az út már nem ennyire egyértelmű, a jelzőkarók nemcsak az olvasót, de a hősöket is félrevezetik, gondoljunk csak arra, hogy az út egyes állomásain, a szállodákban, az alantas motelekben (amely pihenőhelyek szintén nem szolgálhatnának állomásként az „eredeti” pikareszk- és fejlődésregényben) Humbert és Quilty hányféle nevet használnak vélt ellenfelük, de a hasonmás-probléma miatt saját maguk félrevezetésére, és így a fejlődésnek, tökéletesedésnek maguk állnak saját maguk útjába. Ugyanakkor, ahogy arra Viktor Jerofejev rámutatott, „Nabokovnál mindig központi motívum a földi paradicsom elvesztése”10, és hősei ezt az elvesztett földi édent keresik, azt az édent, amely az író gyermekkorát jellemezte. Mivel Lolita egy tizenkét éves gyermek, már életkoránál fogva is ezt a gyermekkori édent testesíti meg Humbert és Quilty számára, ezért lehet keresésük célja a nimfácska. És ha figyelembe vesszük, hogy Humbert először gyermekkorában létesített kapcsolatot egy nimfácskával, Annabellel, vele élte át először a földi paradicsomot, akkor ennek a földi édennek az ismételt megtalálása Humbert számára Lolitával valósulhat meg, főleg akkor, ha tudjuk, hogy Lolita Anna- bell hasonmása. Emellett, ha elfogadjuk Goretity József állítását, mely szerint .Humbert hasonlónak véli magát Annabellhez, mert mindketten vegyes nemzetiségű családban születtek”11, akkor ezáltal Humbert és Lolita is hasonmásai lesznek egymásnak. Ha pedig Humbert és Quilty is hasonlóak, akkor Lolita Quiltynek is hasonmása. Mivel a hasonmásoknak gyermekénjük is hasonló kell, hogy legyen, így Humbert és Quilty tényleg kereshetik Lolitában az elveszett gyermekkort, és vele a földi paradicsomot. Tehát Humbert számára a földi édent a nimfácskával létesített szexuális kapcsolat jelenti, amit először gyermekkorában él át Annabellel, majd egészen Lolita megtalálásáig keresését ennek az újbóli átélése irányítja. Azonban a hasonmás-probléma miatt a nimfácskával folytatott szexuális viszony nárcisztikus jelleget ölt mind Humbert, mind pedig Quilty esetében. Emellett pedig a törvényes keretek átlépése, vagyis a gyermekkel létesített szexuális kapcsolat, a nimfácskával való viszony a bűnbeeséssel, a bűnözéssel hozható összefüggésbe. A paradicsom, valamint a bűnbeesés említésével magam is az olvasói zsákutcába jutok: megpróbálom felfejteni a Nabokov regényében megjelenő mitológiai utalásokat, megkísérlem a Lolitát mitologikus regényként értelmezni*. Az, hogy Nabokov mitologikus utalásokkal is teletűzdelte művét, nem véletlen, ha tudjuk, hogy az általa legjobbnak tartott négy huszadik századi 332
