Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 3. szám - Antall István: Kő Pál plasztikus világa
A keresés, a tanulás, a köri készülődések, a főiskolai feladatok közül kevés munka lelhető föl. Egy gipszben fönnmaradt páros alakon - amely ma a Képzőművészeti Főiskola archívumában található érződik leginkább Somogyi József közvetlen hatása. Tudod, nem véletlen, mert azt szinte teljes egészében Jóska csinálta. Alaposan belenyúlt. Nemcsak emiatt, de teljes joggal feltételezhető, hogy a tanulóévek mintázásaiban - ismerve Kő Pál dinamizmusát, alkotói magatartását -, mindenképpen a természetesség hatott. Ez a természetesség pedig szükségszerűen kötötte őt az emberként és pedagógusként is nagyrabecsült mester Somogyi József gesztusaihoz. Ez a hatás a könnyed, építkező, gazdag érzelmi töltésű, mozgalmas felületkezelés felé vitte a növen- déketv Csakhogy Kő Pált a gimnázium után nem vették föl azonnal a főiskolára. Újabb kiesett esztendők, újabb állhatatosságot követelő évek. Kollégium után albérletek, díszítő-kőfaragó munka, temetői sírkőfelújítások, és a legendás Dési-Huber István kör, a várakozás és a felkészülés órái, napjai. A Körben Laborcz Ferenc korrigál. Az ötvenes éveinek közepén járó mester, csöndes visszahúzódó alkat, távol a közéleti csillogástól, a hangos sikerektől, kissé megbántottan, szelíd megértéssel, de korántsem érdektelenül tanít. Pedig pályája során a kort messze megelőző remekművek is kikerülnek keze alól. Megítélését mégis jelzi, hogy „csak” a Műcsarnok kamaratermében mutatják be munkáit. (Laborcz egyik legszebb, legizgalmasabb munkája Fazola Henrik szobra Egerben a ma Szent-Györgyi Albert nevét viselő gyakorló általános iskola udvarán áll 1960. ) Az egykori tanítványok tisztelgő kiállításán 1998-ban az Rákoshegyen az. Erdős Renée házban igazán impozáns volt a névsor. (Péterfy Gizella, Haraszty István, Heritesz Gábor, Humenyánszky Jolán, Kiss György, a korán elhunyt Csíki Tibor...) A divatoktól, a percemberkék ricsajos sikereitől igyekszik óvni növendékeit. Makulátlan fehér köpenye, mindig kifogástalan megjelenése is - ...a mívesség, kedves kollégák. A műgond, ez legyen a legfontosabb maguknak. - alkotói magatartását sugallja. Komoly, kedves ember volt, akit nagyon lehetett szeretni. Mi persze akkor úgy gondoltuk, hogy mit beszél itt nekünk ezekről a dolgokról, mi úgyis hamarosan főiskolások leszünk, s az egészen más világ! - emlékezik Kő Pál. A fiatalok önbizalmának, életérzésének, nagyravágyásának a sikeres emberek felelnek meg. A Csöndes szó az ifjakhoz - Krúdy Gyula emlékezetes kötete esetében is, az ember természetéből fakadóan valószínű, hogy csak az idősebb ifjakat éri, érheti el az üzenet... Az (elég korán) érett Kő Pál szobrászatában máig a legjellegzetesebb vonás, hogy belső kényszer szüli a feladatot. Ebből következik, hogy a feladat szüli a megoldás módját. Ha az alapgondolat megfogalmazódik, akkor már a megvalósulás csak az invenciót, a költészetet, a lendületet, a finom ötletekkel történő gazdagodást adhatja a műhöz. Ennek is megvan a maga jelentősége ebben a szobrászati világban, de a mintázás az agyagtól a gipszig, a bronzig, nagy fegyelmező erő. A szerkezetépítésnél minden szakmai tapasztalat a legjobb értelemben vett rutinná érett. Somogyi József bravúros térszerkezeti pontossága minden stiláris hatásnál erőteljesebben rögzült Kő Pál szobrászatában. Soha nem okozott gondot az előkészítő fázis, a vázépítés. Nála nem lehet munka közben mérlegelés kérdése a szakma. Az agyag nagyobb tömbjei az alkotás belső ritmusa szerint, szinte különösebb megfontolás nélkül, lendülettel kerülnek a helyükre. Készülhet kisplasztika léptékű vázlat, születhet előkészítő rajz, az élmény már ott dobol, lüktet az izmokban, ujjbegyekben. 254
