Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Beke György: Itthon-e a gazda
Szemben az artézi kúttal, amelyből alig-alig csordogál a víz, egy tömbház földszintjén textilüzlet, Dánielisz Endre odamutat:- Ennek a tömbháznak a helyén állott az a földszintes ház, ahová Petó'fi betoppant. Polgári ház volt, szép kerttel, amelynek fái között Petőfi fel s alá sétálva költötte verseit, papírdarabkákra írta fel a jónak talált sorokat. Petőfi verset ír Arany Lacinak, megírja Sári nénit, aki a nagy tűzvészkor fedél nélkül maradt s Aranyéknál a színben húzta meg magát, lerajzolta barátját, Arany Jánost és az Ó-tornyot. Hat vers született tíznapos első szalontai időzésekor - négyet Júliához írt, a boldog és várakozó szerelem hangulatában -, s a jó szalontai polgárok csodájára járnak a híres költőnek, miközben alig törődnek, vagy nem is törődnek egyáltalán a Toldi közöttük élő poétájával. Ismerjük Balog János szenátor tolakodását, aki mindenáron szót akart váltani a vendég költővel, s a végén sikerült is neki, sőt Petőfi meg is kedvelte - pedig úgy vélte, hogy ilyen erőszakos szenátorral soha életében nem találkozott -, mivel Balog uram egyféle költő volt, a maga módján, rímre rímmel válaszolt tréfás kedvében vagy éppen büszkeségében. Hol lehetett, a háznak melyik részében Arany János írószobája? Ez a szoba, hol én most Tillaárom haj! Pusztítom a papirost Tillaárom haj! Se nem csapszék, se nem bolt, Csizmadiaműhely volt, Tillaárom haj! A textilüzlet sarkán újságosbódé. Előtte kicsi asztalka, nem a kioszkhoz tartozik. Vándorárus rézből hajlított gyűrűket, fülbevalókat kínál harsányan az utcai hullámzásnak.- Arany karikagyűrű! Arany karikagyűrű, szép kisasszonykák! Kezembe veszem egyiket, szakértelmet láthat tekintetemben, az árus elvigyorodik:- Műarany, na, persze... De hát reklám kell a portékának, uram... Elsétálunk a blokk előtt, át a parkba, fák közé, hol nem hallatszik többé a zsibárus kiáltozása... E fák nagyszülei alatt sétálhattak ők ketten, ha Balog szenátor uram tolakodásától megszabadultak. Egy heves, robbanó kedvű és robbantó indulatú népforradalmár és egy csendesen szemlélődő, de semmivel sem kevésbé makacsul lázadó, s maga igazáért kitartóan harcoló poéta, akinek tehetségét akkor már az irodalmi körök is elismerik, igazi kitüntetés számára azonban ennek a lobogó fiatalembernek az őszinte szeretete... Nagyszalonta főterén, öreg fák alatt két ellentét forrott egységbe. „A kultúrában két fontos mechanizmus működik egymás mellett és egymást kiegészítve - összegezett egy egészen friss Toldi-tanulmányban Hoppál Mihály. - Az egyik az újítások befogadását, az új elemek beépítését szorgalmazza, ennek hatására a kultúra lassan átalakul. A másik pedig a kultúra állandóságán dolgozik, azon, hogy a rendszer megtartsa sajátos arculatát, nemzeti színeit, nyelvét, mítoszait. A forradalmi költő, mint Petőfi, az előbbi hajtóerő motorja volt. Arany inkább az utóbbi típusba tartozott, aki az értékek 24