Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 3. szám - Horkay Hörcher Ferenc: Fejezetek a XX. század eszmetörténetéből
HORKAY HORCHER FERENC Fejezetek a XX. század eszmetörténetéből OLVASÓNAPLÓ „Történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának múltjáról.” (Johan Huizinga) II. A falu mítosza SZABÓ DEZSŐ és ORAVECZ IMRE A történelem az, amit mi történelemnek gondolunk. Csak az emlékezés gesztusai: a kimondás, a megnevezés, a rámutatás által válik a múlt történelemmé. Ezért a történelmi objektivitás nehezen értelmezhető kategória. Mihez mérhetnénk emlékezetünket? Nyilván csak mások ugyancsak esendő' emlékezetéhez. Persze vannak tárgyi emlékek és írásos dokumentumok, melyek megkötik emlékezetünk szárnyalását. Bizonyos szempontból épp az a baj, hogy túlságosan is sok ilyen tárgyi-írott emlékekkel rendelkezünk. Puszta felsorolásuk több idó't venne igénybe, mint amennyi egy életben megadatik számunkra. Tehát válogatnunk, választanunk kell. A szelekció pedig egyben értelmezés is. Azt választom ki, ami nekem mond valami fontosat: csak a saját benső' mércémre hallgathatok. A szépirodalmi szövegek történeti jelentőségéről sokat vitatkozott az irodalomelmélet és a historiográfia is a közelmúltban. Én e vitában azokkal értek egyet, akik szerint a szépirodalom az egyik legalkalmasabb témája a történeti (főként pedig az eszmetörténeti) búvárkodásnak. A látszattal szemben én épp azért érvelnék emellett, mert úgy gondolom, az irodalom a lehetőségekhez képest igen hű képet tud nyújtani kora gondolkodásáról. Több okból is. Egyrészt, mert mint tárgyi emléknek, az irodalmi műnek igen világos és stabil az egzisztenciája és az identitása (legalábbis a XX. században és általánosságban elmondhatjuk ezt). Egy mű, amennyiben megszületett, határozott szövegtesttel rendelkezik, és e szövegtest a kutató számára kézreesik, megragadható. Másrészt, mert minden irodalmi mű azáltal válik irodalmi művé, hogy megszólal. Beszél hozzád. Nyelvből van, nem kell neki utólag nyelvet adni. Harmadrészt pedig azért, mert minden szépirodalmi mű, legalábbis részben azzal az igénnyel készül, hogy számot adjon arról a korról, amelyben meg238