Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Beke György: Itthon-e a gazda
újakból, kiket jó estéttel üdvözölnek, ők elsőnek, mégha a nevüket sem tudják, akkor is. Talán egymáshoz is alig szólnak, férj és feleség, tekintetükkel beszélnek. A Családi kör patriarkális hangulatának foszlányai maradtak itt velük, gyermekeik ki tudja, merre rebbentek szét, rájuk borul az eltelt esztendők árnyéka. De ha megszólalnak, szívesen, szépen, tömör mondatokban, érzékletes hasonlatokkal beszélnek. Kicsi jegyző korában a hazafelé tartó Arany János társaloghatott el így a kapu előtt ülőkkel, mint mi most ezzel a két öreggel. Nyelvük muzsikáját figyelem: Arany János hangján hullámzik a hangsúly, öreg szavak szikráznak fel mai kifejezések mellett, szikár beszéd, mintha minden szót lemérnének, mielőtt kiejtik, vajon szükség van-e rá, és mégis bő vizű forrásként csobog. Kosztolányi megfigyelése jut eszembe, ösztönösen: a verset ketten írják mindig, a költő és a nyelv. Arany Jánosnak ez az elapadhatatlan gazdagságú, tiszta csobogású nagyszalontai nyelv volt elválaszthatatlan szerzőtársa. S úgy szólalt meg a nép nyelvén, hogy - eszményei szerint - a nemzeti közösség egészéhez szólhasson. Nyelv és irodalom jó otthona az iskola volt mindig, most sincs másképpen. Sokfelé indulhatnék Nagyszalontán. A hajdani partikula városában két nagy általános iskola van, egyikben kétezer, másikban ezer tanuló, mind a kettőben román és magyar tagozat. Líceum is kettő. A költő emléktáblája nem a líceum, hanem az egyik általános iskola falán, a fő tér közelében. Nincs messzire a Nagy-Kölesér utcától. ,Pe acest loc a fost $cola in care Arany János a invátat $i a functionat ca invátátor. 1823-1833, 1836-1839. E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között.” Dánielisz Endre otthonosan kalauzol az épületben, a tágas udvaron.- Jó ismerős vagy itt is?-Úgy adta a sorsom, hogy szinte minden lépésemmel Arany János nyomát követhettem. Persze, ez nem nehéz Nagyszalontán, amely kicsi város, és a költő bejárta minden zegét-zugát. Két évig egy kőművesmester házában lakott. Házigazdáját Arany Jánosnak hívták.- Leszármazott?- Vagy tíz Arany család büszke rokonságára a költővel. Noha nem is rokonok. A Jámbor nevűek a költő igazi rokonai. Arany János nővére, Sára, egy Jámbor Sándor nevű férfihoz ment feleségül. így a Jámborok az Arany család leszármazottai. De rokonok lehetnek a Molnár, a Varga, a Körösi és Bíró nevűek. Lakott Dánielisz barátom Király József tanár házában is. Ez a Király József vagy húsz évig a múzeum őre volt, Dánielisz elődje ebben a tisztségben. (Dánielisz 1955-től 1966-ig igazgatta az Arany János Emlékmúzeumot.)- Ez a ház, ahol beszélgetünk, egy Széli Sándor nevű asztalosé volt. Az ebédlő - mutat körül -, a ház vályogfalú része megvan másfélszáz esztendős. Ebben a szobában volt hajdanán a szalontai kaszinó és olvasóegylet. Arany János tanító és kicsi jegyző korában szívesen eljárogatott ide... _vly_ 21
