Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Tóth Péter: Egy befejezetlen és kiadatlan toldalék a múlt század első harmadából
Horváth József Elek egyáltalán nem tekinthető' gondos életrajzírónak, bibliográfusnak. Láthatóan nem sokat törődött adatainak pontosságával. Munkájában alig találkozunk filológiai jellegű megjegyzéssel, kétellyel, kérdés- felvetéssel. A vizsgálat és a bizonyítás helyett inkább a tekintélyérveket használta; a túlzó kinyilatkoztatástól sem riadt vissza. A „névtár” előtti bevezetőben is tetten érhető az a nemzeti öntudat néhány aránytévesztése, közhelye (a művészet és a hadi élet párhuzama, a „mi sem vagyunk gyengébbek” hangoztatása stb.). Gyakran a rendelkezésére álló és az általa megnevezett forrásokat is hiányosan idézte (Bőd Péter, Pray György,22 Horányi,23 Weszprémi István,24 Wallaszky Pál,25 Lehotzky András,26 Sándor István27). Sajnos jellemző rá az a „nagyvonalúság”, ahogyan Dukai Takács Judit kiadott munkáinak jegyzékét összeállította. Néhol csupán régi emlékeire, hallomásaira hagyatkozott. Többször megjegyzte, hogy egy-egy kötethez nem jutott hozzá. Emiatt néhány szabadkozó - és tudományos igényű munkába már akkoriban sem illő - mondat is olvasható tőle. Ezt némiképpen mentheti az a kérés, amelyet Döbrentei Gáborhoz intézett a kötet kísérőlevelében: ,A’ mit, toldalékul adék ’s nem végezhetem, kérlek folytasd, ‘s végezd.”28 Ez a mondat tartalmazza a paratextus műfaji meghatározását, és utólagos magyarázatként szolgálhat az írás lezáratlanságára, aránytalanságára is. Horváth toldalékét betűhíven, a rövidítések feloldásával [...] közlöm. Akihagyásokat (...) jelölöm. Jegyzetek: 1 Horváth József Elek akadémiai levelező' tag életrajzát és müveinek jegyzékét elsőként Szilasy János közölte név nélkül (A’ Magyar Tudós Társaság’ Évkönyve III. Budán, 1838. 213.). Lásd még: ANDRÁSSY Antal: Horváth József Elek. Pedagógus arcképcsarnok Somogybán I.; Szerk. SZILI F., Kaposvár, 1984. 6- 11.; TÓTH Péter: A „Magyar Sapho” - Dukai Takács Judit és íróbarátai. I. = Bár 1999/4. 2 Bánk bán (Három felvonásos tragédia a XIX. század elejéről) bevezetéssel ellátta Dr. Kó'mives Kolos; Szombathely, 1929.; ld. még: WALDAPFEL József: Horváth József Elek és az erdélyi drámapályázat. Irodalomtörténeti Közlemények 1933. 154.; HORVÁTH János: Berzsenyi és íróbarátai. Bp. 1960. 287 - 9.; R. KOCSIS Rózsa: Dukai Takács Judit és költészete. Bp., é. n. 3 A’ Szép Tudományok’ ismértetése Irta néhai Horváth Elek a’ kaposvári kirlályi], Gymnasium helybeli igazgatója, és a’ miagyar], tludós]. társaság" levelező tagja, Pesten 1836. [a továbbiakban: HORVÁTH, 1836.] 4 Horváth József Eleket 1834-ben választották a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává. Az MTA Könyvtárának kézirattárában található verseinek három kötete [MTAK RUI 8-r. 45.] és néhány apróbb autográf feljegyzése, illetve levele. Az OSZK Levelestára őrzi Vass Lászlóhoz és Májer Józsefhez írott episztoláit. Horváth kapcsolatban volt Guzmics Izidorral is [„1831. Junius 26kán” Kaposvárról keltezett levelének lelőhelye: Pannonhalma, Főapátsági Könyvtár BK 127/ I. 8.]. Több kézirata, levele megtalálható a Somogy Megyei Levéltár gyűjteményében. 5 A Horváth József Elek által összeállított Dukai Takács Judit-kötet lelőhelye: MTAK K 703. Az ebben szereplő toldalék (A’ Magyar Szép Nem’Tudósi és írói irta Horváth József Elek.) a 117 - 129. lapon található. 6 Horváth kétségtelenül „belejavított” az egykori levelek szövegébe. Ezt egyértelműen bizonyítják azok az 1812-re datált sorok, amelyekben Malvínaként említi Dukai Takács Juditot. A poétria ezt a nevet Döbrentei Gábortól és Wesselényi Miklóstól 1814-ben kapta (vö. TÓTH Péter: A’ Magyar Sapho - Dukai Takács Judit és íróbarátai I. = Bár 1999/4.) 7 A’ beteg Malvina = Aurora: 1822. 303 - 4.; Három szép érzés = Aurora 1825. 63-6.; Malvina, Ninája bölcsőjénél. = Hébe 1823. 82 — 6.; Klavíromhoz = Hébe 1823. 239 — 40.; A’ Hazához = Aspasia 1824. 41 —2.; Az én magányom = Aspasia 1824. 112.; A’ haldokló Damalisz = Hébe 1825. 162
