Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám - Serdián Miklós György: Berger

- Ennek nincs vizesárka, ennek a sóhajtásnak. Szóljanak le, kérem, a Zsános úrnak, hogy szervírozzon egy lityi kóser szilvát a művész úrnak az ólomkristály bödönöcskuban egy leheletnyi jégcsappal spékelve ... - adta ki az ukázt, zakázt, prekázt és a többi sületlenséget magából Szandolin. Berger még eresebben kezdett kotrászni az altudatában, hogy hol is cseszte el az életét, de a filmszakadás ott jött be, amikor a magas homlokú pszichobuzival robogtak a tegnapeló'tti éjszakában. Felcsípte őket valami bajszos kobra, szép világoslila kontaktlencsével, ami a szórt fényben nagyon jól mutatott, plusz a sógornője is ott volt. De minek. Jól kijöttek, mert a magas homlokú pszichobuzi meg egyenesen Berger sógora volt, amit később filóztak ki. Aztán ittak is rá áldomást, pertut, meg kikopkázták, hogy kinek van több vaj a fiile mögött, és arra is döntöttek. Rendesen. Orrvérzésig. Ennyi. A többire nem volt rimemböring.- ... khm, hm, hűm.- Semmi gond. Öblítsen csak bátran. A szőrös torkának sem árt, és én meg kimondottan szeretem, ha valaki érti a módot: a mókát meg a meló­diát ... és a koktélt, az egyveleget ... mint a józsik a küklopszrádióban... Bergemek belibabőrösödött minden végtagja. - Kezdett besokallni. Mi a franc kell ennek a zavart köcsögnek? Ez güzüztetni akar, érzem a vizeletemen. Már megint. Vadászkutya legyek, ha nem. Eldobom az agy­velőmet. Első kézből hülye a pasas. Én burcsázzak neki meg a népi húréi­nak is, emberbaráti szeretetből. Tollas a hátam? Vagy ki vagyok én ... uk- mukkfukk rabszolga, népi gályarab, és neki verem majd a nyálam meg a masinát csak úgy szerelemből... áu, ez az, gondolta Berger, és fájdalmasan fel vo nyitott.-Dá.- E-egen. Tud inni, fogjuk rá, írni ... - fircangolt tovább Szandolin át­lényegült fejjel, többnyire józanságot színlelve.- Jó. De én még le vagyok maradva egy brosúrával. Nagy banzáj lesz a Fütyü sztríten, és engem is megtaláltak ... szóval jelenésem van...- Nyugi-nyugi. Nem fogják maga nélkül meghalózni a maceszt. Isme­rem a galcsit. És ne tuningolja magát. Árt a szépségének. Szép nyugisán oda fogjuk éretni, mint a sivatagi narancsot, de natúr ... semmi aláfestés, a fösőröm majd beszállítja magát egy darabban a kóser mészárszék mellé, hisz vigyázunk mi a mi kedves és kedvtelen munkatársainkra, hisz maga nekem fog dógoznyi...- Én-én meg dógoznyi ... - vijjogott kétségbeesetten Berger, mint akit melegen nyúzni készül egy szakasz tripoliszi böllér.-Nakéremholnapilyenkorugyanittaviszontlátásra - mondta Szandolin félfoggal, elmenőben. Kőkemény illatusztályt hagyva maga után, puha léptekkel eltépett, mint az ems gyorsposta.- Na gyűjjön, mester, ne lógassa a frinyákját- szólt be Zombi félemberi hangon. Tudott disztingváltani. Ez bejött neki.- Hova, i-i-izékém? - araszolt Berger az elcsépelt szemet szemért, fogat fogért-fazont felvéve. 875

Next

/
Oldalképek
Tartalom