Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 9. szám - SZEMELVÉNYEK A MAI BOLGÁR IRODALOMBÓL - Ivan Boriszlavov: Élő víz; Hírek; Mennybemenetel (versek)
IVAN BORISZLAVOV Elő víz Eleget hallgattam mindenféle okos tanácsra. Eleget botladoztam, szavaimat elherdálva. Elindulok a végtelenen át ma éjjel, és nem fürkészem, hová is vezetnek engem verseim. Oda valahová, ahol nincs, a keresztúton egy útmutató sincs. Az alkonyi egek alatt magam leszek. Farkasvermekben alszom kint. És majd látomásokat kergetek. Elvarázsolt mocsarakban merülök el. Az élő víz forrását majd sokáig keresem... És át fogok kelni tiltott zónákon, aknás határokon, hervadt évszakokon. S hajnaltalan szelekkel kószálok. És eltűnök nyomtalanul... ... Amikor már tovább nem fogtok várni rám, visszajövök én a katonákkal, akik túlélték az utolsó rohamot. Összekeverednek majd emlékek és jóslatok, szülési sikolyok meg utolsó kívánságok. De íme - virrad. Artézi kút a Nap, mi sebeimből sarjadt elő. Én vagyok az a lépegető céltábla, mi most is magával vitázik hangosan. De nyurgulnak az árnyak körülöttem. És fölismerek a késő alkonyon elfelejtett barátokat, felejthetetlen ellenségeket. Ha ők élnek, nekem is van jogom. 813
