Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 7-8. szám - Beszédes Attila: Újvidéki napló

XXIII ÍROTTKŐ STÚDIÓ A kérdésként is megfogalmazható Benkő Lóránd által megjelölt kiindulópontok után nézzük a különböző' megközelítések rele­vanciáit, hogy végül ismét szembesíthessük Benkő dolgozatának fontosabb tételeivel. A megközelítések Harmatta János a nyelvtörténet korszakolá­sának problémáit taglalva jelzi azokat a ku­tatási tradíciókat (Gombocz 1940), amelyek­nek kritikai továbbgondolásai (Benkő 1957, Bárczi 1963, Lakó 1965, Hajdú 1965) együt­tesen érzékeltetik a Benkő által is vázolt hipotézis létjogosultságát. Szerzőnk kör­vonalazza az eltérő nézeteknek a bemu­tatásával a probléma további kutatási irá­nyait. Ilyen például az ugor alapnyelv fel­bomlási időpontjának meghatározása (La­kó, Hajdú), vagy az ősmagyar kor de­finiálásának további finomítására tett kísér­let (Benkő), és végül az újabb kutatások fényében megjelenő és a nemzetközi össze­hasonlítás próbáját is kiálló kutatások kü­lönböző jövevényszavakkal összefüggésben (Róna-Tas, Ligeti). Összegzésként elmondható, hogy a nyelvtörténeti korszakolás problematikus elemei nem cáfolják a fentebb megfogalma­zott identitásproblémára koncentráló moz­zanatokat. Azt azonban már most is látni, hogy Harmatta konklúziói megmaradnak a történeti nyelvtudomány illetékességi kö­rén belül, míg Benkőé ezen jóval túlmutat­nak. A megközelítések egyik lehetséges vál­tozata a hasonlóság keresése, a folytonosság megtalálása. Ilyen összefüggésben tárgyalja Kálmán Béla3 az ugor nyelvéket (magyar, vogul, osztják), amihez persze hozzákap­csolódik az a következtetés is a pontos vizs­gálódásokat követően, hogy csak a szerves és szervetlen kapcsolatok jelensége azonos a három nyelvben, a hangalak már eltérő. Ez közvetve utalhat a magyar nyelv önálló kérdéskörének nyelvi-hangtani meghatáro­zásának problémájára is. Azonban nem mond ellent az öftálló magyar nyelv előző­ekben már vázolt hipotézisének. Jelentős kísérletként vehetjük számba a különböző kapcsolódási pontok bemérését. Amikor Róna-Tas András* a török nyelvi hatásokat elemzi az ősmagyar nyelvre vo­natkoztatva, akkor a hangrendszer elem­zését követő konvergens hatások mellett felhívja a figyelmet a divergencia jelen­ségeire is. Ennek tükrében jóval differen­ciáltabb képet kapunk a török és magyar fonémarendszer egymásra hatásáról. H. Tóth Imre0 „mérsékelt óorosz" és „vékony bolgár" hatásról beszél, ami főként a szó­kincs területén figyelhető meg, ám arra is figyelmeztet szerzőnk, hogy ez a hatás ugyan jóval nagyobb, mintsem azt sokan gondolták volna, ám a túlzó, egyoldalú be­állítások semmiképpen sem igazolhatók. S a sajátos társadalmi-kulturális kohézió fo­lyamatos jelenlétét érzékelteti - mégha imp­licit formában is - Harmatta János* Az iráni nyelvek ősmagyar nyelvekre gyakorolt ha­tásának elemzésekor, megjeleníti a külön­bözőségek (lásd jövevényszavak) beépü­lését a magyar nyelvbe, és jelzi azoknak a magyarázatoknak hiteltelenségét, amelyek egy későbbi nyelvi állapotból magyarázzák sok esetben az előbbit (pl. a részeg szó ere­dete). A későbbi kutatások egy még telje­sebb kört felölelő projektje tudósíthat ben­nünket a szavakban is tükröződő hatások mibenlétéről. Az összképet csak gazdagítják a ma­gyarok különböző elnevezéseiről szóló dol­gozatok. Az arab (Elter 1997), a perzsa (Nyitrai 1997), a kora európai (Király 1997), a görög (Harmatta 1997) elnevezések, vala­mint az avarok nyelvéről (Győrffy 1997) és a rovásírásról valló tudományos összefog­lalókat két szempontból is értékelhetjük. Egyrészt a modern összehasonlító nyelv- tudomány eszközeivel és kiterjedt forrásku­tatásokkal bizonyítják, hogy az egyes el­nevezések milyen formákban mutatkoztak meg, s ezzel lehetőséget adnak az eltérések és változások bemérésére. Másrészt viszont számos kérdést nyitva hagynak az elem­zések - ilyen például a magyarok önelne­vezésének, neveinek kérdése: a Hungar, Hunger germán (német) közszavakból tör­ténő származtatása' -, ami közvetve ismét a dolgozat elején megfogalmazott Benkő Lóránd álláspontjához közelít. Szerinte pusztán a belső nyelvi tények és még a szigorú komparatív elemzés sem vezethet

Next

/
Oldalképek
Tartalom