Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 7-8. szám - Beszédes Attila: Újvidéki napló
ÍROTTKŐ STÚDIÓ XX JÁNOS Az Ulpius-ház legéletrevalóbb vendége, ki ellentétpárja Ervinnek, és vetélytársa Mihálynak. Vele találkozhatunk először Mihállyal való utalásunk során. Ő marad velünk a legtovább, kisebb viszonyba gaba- lyodik Erzsivel, és minden rosszat elmondat magáról Mihállyal, csak hogy hű maradjon nehezen megszerzett szélhámos rangjához, hisz így legalább valamilyen. „E rzsi beteg és özvegyes vigasztalódással fürdőit Szepetneki vágyában, és úgy érezte, hogy most, ezzel a vággyal, ennek a felkeltésével válik igazán Mihály asszonyává, most lép be a bűvös körbe, a régi, Ulpius-körbe, ami Mihály számára az egyetlen realitás."'1 János mindezen hírhedtség ellenére igen előzékeny a nőkkel, Évának pénzt kerít ha kell, Erzsinek szeretőt. János nem hagyja magát vesztesnek láttatni, inkább eljátsza nekünk a vétkest. ERZSI, MINT HÁZON KÍVÜLI Erzsi, akit egy másik ifjúság formált másoknak tetszeni vágyó nővé, nem túl nagy szerencséjére ideális kontrasztja Évának. Á két nő leginkább abban hasonlít egymásra, hogy mind a ketten női nevet viselnek, meg Mihály szerint abban is, hogy áldozatuknak hasonló mosollyal adják meg a kegyelemdöfést. Míg Éva alakja kis gondosan arányokra vágott arany mozaikokból áll, addig Erzsi műfaja a képregény, a főhősnő festett szőke hajához mindig megy a retikülje. Erzsi van talán a legnehezebb helyzetben a történeten belül, a körön kívül. Áz ő feladata, hogy megszemélyesítse mindazt, ami elől Mihály menekül. Szerb Antal figyelmes vele szemben, nem engedi el a kezét, hiába hétköznapi az ő története és egy pillanatra sem ér fel egyetlen mozdulata sem az Ul- pius-testvérek kriptaszagával. Erzsi nem buta nő, csak nem okos. Racionalitása' nem ismer határokat, éles szaglásával rögtön felismeri a város falait körüllengő műtrágyát, míg Mihály agyában a város műtárgyai járnak, az aranyozott mozaik képek. Miirály nászéjszakájuk estéjén egy sor rendkívüli emberrel ismerteti meg őt, Erzsi éhhez képest csak egy elhagyott, de még mindig aggódó férjjel tud szolgálni. Ehhez képest mire a történet a végére ér, Erzsi egy válással, János és a Perzsa bókjaival, magányos utazgatásokkal Párizsban, és néhány köteg levéllel lesz gazdagabb. Úgy tűnik, valamit megértett Mihály történetéből, és igaz, hogy megalkuszik, és a függetlenség helyett elhagyott férje mellett keresi a biztonságot, de legalább annyi jó érzést hagy számunkra, hogy hátradöltünkben elmondhassuk róla, hogy legalább volt egy-két jó napja, amikor mert élni. Az itt felsorakoztatott alakok egy nagy állókép szereplői. Az alkotás monumentális, de hiába felbecsülhetetlen a kép értéke, restaurálását senki sem vállalja, mert szinte lehetetlenné teszi a szakemberek dolgát, hogy minden érintés alkalmával a kép poriadásnak indul. Akik már látták az arany hátterű mozaik képet, csak őszinte csodálattal beszélnek róla és fájlalták a kép pusztulását. Egy bizonyos Dr. Waldheim segélykéréssel fordult a közvélemény felé a kép védelme érdekében. A képen az arany háttér előtt egy fekete szemű hölgyet láthatunk sötét tónusú öltözetben, maga elé szegezve tekintetét. Jobbján egy élénk színű sálat viselő úr áll, ujjai olajfoltosak. A főalak másik oldalán egy párt láthatunk, a középkorú férfin szerény barna tónusú perelin, arany gombokkal. A férfi a főalak kezére mered, míg a férfi oldalán álló nő teljesen kinéz a képből, izgalmas diszharmóniát teremtve ezzel a kép szerkezetében. A főalak felett egy angyal és egy lebegő emberi test látható statikus pózban. A férfi sarut visel, vonásai koncentráltak, jobb kezével a női alak felé nyúl, bal kezével az angyal felé int, akinek közben a szemébe néz. Az angyalon arany csuhás ruházat látható, különösen szép a drapéria ábrázolása és az öv kidolgozása. Az angyal viszonozza a lebegő ember pillantását, ujja majdnem súrolja az émber kinyújtott karjának ujjait. Másik karja a női főalak ruhájának anyagát érinti. A kép keletkezési dátumot nem tartalmaz.
