Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Nyikolaj Bergyajev: Az Eurázsia-iskola utópikus etatizmusa
Jegyzetek Az Eurázsia-iskola utópikus etatizmusa című tanulmány Bergyajev reakciójaként született „Az Eurázsia-eszme. E&y rendszeres kifejtés kísérlete” címen közzétett dokumentum elméleti téziseire, melyet 1926- ban külön brosúraként publikáltak. Az eurázsiai eta- tizmus kritikai elemzése Bergyajev részérói nem csak az 1927-es kifejtésre, hanem Oroszország állami berendezkedésének teljes eurázsiai koncepciójára vonatkoztatható. Az eurázsiai állam- és jogeszmék főbb teaetikusai, valamint a publikált dokumentum vonatkozó fejezeteinek szervezői N. N. Alekszejev és L P. Karszavin voltak. A tanulmányt az alábbi kiadvány alapján tesszük közzé: Puty. 1927. 8. szám. 1. A .Puty” Bergyajev által 1925-ben Párizsban alapított vallási-filozófiai folyóirat, melyet a filozófus az orosz kultúra humanista hagyományainak védelmében a konzervatív emigráns körök monarch ista reakcionizmusa és restaurációs illúziói ellen hozott lébe. 2. A „szmenovehovsztvo” politikai irányzat az 1921- ben Prágáién egy közös eszmei alapon álló szerzői csoportosulás (ÍN. V. Usztrjalov, Ju. V. Kljucsnyikov, Sz. Sz. Csahotyin, Ju. N. Fbtyehin) által kiadott „Szmena véli” („Irányváltás”) című kötettél kapta a nevét. A „Vehi” című kötet szerzőihez hasonlóan, valamint velük polemizálva az Jrány válttik” azt a felhívást intézték az emigráns orosz közélethez, hogy a forradalom tényszerű elismerését kövesse a Szovjet hatalommal való együttműködés - elősegítendő annak pozitív átalakulását. Ezzel szemben az orosz emigráció liberális körei az Jrány váltókban” az orosz kultúra szellemi értékeinek árulóit és a bolsevik rezsimmel kokettáló opportun istákat látott, míg a bolsevikek - megelégedéssel nyugtázva a kötet megjelenésének tényét - az „osztályéi- lenségf nyílt támadásaként értékelték a kötetet, amely „burzsoá elemek, valamint az új gazdasági politikánkban részt vevő szovjet hivatalnokok ezreinek és tízezreinek hangulatát" (Lenin) fejezi ki. 3. Bergyajev az eurázsiai etatizmus utópikus voltát azzal hozza összefüggésbe, hogy eltértek attól az escha- tológikus keresztény eszmétől, amely Isten Országának eljövetelét csak Krisztus második eljövetele után a földi történelmen túl véli megvalósulónak, és hirdetik Isten Országának beköszöntőt e földi világban az élet minden területét átfogó állam elegyháziasodása révén. Bergyajev véleménye szerint az ilyen elképzelésekre alapított politika vagy arra kárhoztatja önmagát, hogy végleg utópia marad, vagy a totalitarizmus képét öltő an ti krisztus országlását idézi elő. 72
