Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 6. szám - Benke László: Mint ősember (vers)

BENKE LÁSZLÓ Mint ősember Mint ősember a sötétben, ahogy barlangom vackára lefekszem kattog, kattog. Nincs kinek elmondjam, nincs kinek odaszóljak: hallod? hallod? Pár nélkül is ember az ember, legfeljebb nyúl, bölény, vagy ordas, tutul vagy béget vagy hallgat. És kattog, éjjel is kattog a számítógéped. Műanyaghangon hűl a lélek? Jajgatni szégyen, édesanyám! Fegyverek szólnak. Lóg a háború lába. Rosszkor születtem, rosszkor születtél, rossz kor. Párnámon párom amikor volt még, megoszthattam volna vele az álmom, de hol van? és hol van az álmom?

Next

/
Oldalképek
Tartalom