Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 5. szám - Jenei László: Kor-társ-kereső
végzettsége van, egy Pest melletti kis faluból Vasadról származik. Rajzolni középiskolás éveiben kezdett. Az alapokat Monoron, Sánta Péternél sajátította el. Ezután a Budapesti Wesselényi utcai Rajziskola következett, itt Kőszegváry Kálmán volt a mestere. A Képzőművészeti Főiskolát többször próbálta, most már mégsem bánja, hogy nem vették fel. Zsolt kedvenc technikája a szén. Nem véletlenül, hiszen a Wesselényi utcában ezzel dolgozott a legtöbbet. Amúgy a rajzosság minden munkáját sajátosan jellemzi. Legfőbb témája az emberi alak. Szándékos, hogy nem testről van szó: zaklatott vonalvezetésű figuráin belül borzongatóan érzékeny, elvonatkoztatás nélkül is több értelmű, többrétegű világ tárul elénk, folytonos kísérlettel arra, hogy a megfogalmazható mögé vezessen, valami régi-új nagy titokról rántva le a leplet. Ez a titokzatosság Zentai minden jó képét belengi. Az itt feszes, amott töredezett, máshol szinte már kaligrafikus vonalak, a számtalan apró, de éles gesztus a felületen egyfajta meditálásnak tűnik, de a művekből az egészen vad indulatok sem hiányoznak. Sajátosan újraértelmezett, a legvégső pontokig megélt lírai expresszionizmus ez, mely végül magától értetődő rendszerben, szinte szerényen vár értő szemű nézőire, hogy az első alapos ránézésre szinte felrobbanjon, s újra összeálljon. ,A sörös” Sörös Rita Apollónia negyedéves a BDTF rajzszakán. A kaposvári lány olyan otthoni környezetben nőtt fel, ahol korán megnyilvánuló fogékonyságát a rajzolás-mintázás felé nemcsak felismerték, hanem mindent megtettek ezek fejlesztése érdekében. Gimnáziumi évei óta szobrásznak készül, szombathelyen Blaskó János főiskolai docens a mestere. Azt a gipszfelrakásos technikát, mely újabb keleti munkáit jellemzi, Szabó Imrétől tanulta el az Zebegényi művésztelepen, ahová évek óta visszajár. Ismerősök körében Sörösék balatoni nyaralójának régóta különös híre van: Rita minden nyáron itt mintázza meg barátait. Szerény becslések szerint is legalább negyven fej készült már el, de túlnyomó részük az alkalmi modellek birtokába került, ezért ezt az anyagot összegyűjteni már igen nehéz feladat volna. Jelenleg diplomamunkáján dolgozik. Az elmúlt években igyekezett a lehető legtöbb anyaggal megismerkedni, s jópár olyan vázlatot készített, melyet a későbbiekben köztéri szoborként szeretne újra megvalósítani. Kisméretű, gipszfelrakásos munkái impresszionisztikus frissességükkel tűnnek fel, de megvan bennük a játékosság, s egyfajta báj is, jelezve: alkotójukat az élet kevésbé komor oldala érdekli. Különösen szépek kétalakos kompozíciói, melyen férfi és nő, szerelmes párok sétálnak, táncolnak, ölelik egymást. Állókép, felgyorsítva Csöngető Csaba Győrben a Révay Miklós Gimnázium reálszakos osztályába járt, s ebből az időből különösen sok szép emléket őriz. Elmondása szerint főleg azért, mert vele együtt osztálytársai is humán beállítottságúak voltak. Érettségi után egy évet kihagyott. Rajztanára a gimnáziumban Németh Attila volt, de hálásan emlékszik nemrég elhunyt öreg mesterére, az inkább Franciaországban ismert Váradi Lajosra. Tőle leginkább az egyszerűségre törekvést, az emberséget tanulta meg sok más egyéb mellett szakmáról, művé510
