Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 4.szám - Major-Zala Lajos: A gyilkosokat néven nevezni (vers)
mert a gyilkosok gyilkosok maradnak a damaszkuszi úton lábnyomukban vér a gyilkosokat meg kell nevezni aki gyilkos kezeket szorongat hogy az eszme az embernél többet ér a gyilkosokat meg kell nevezni pufajkáján szentkoronás címerrel pöffeszkedjen bár megtérő csalón a gyilkosokat meg kell nevezni nyomukban ötven év után is a holocaust vádol az igazság vizslatón a gyilkosokat meg kell nevezni aki hatalomért ellenségnek a lelkét eladta bére legyen nem más mint megvetés kezéről senki a vért le nem mossa a gyilkosokat néven nevezni sem idő sem kor sem gyógyító feledés sem a Tisztelt Házban elnyomó ricsaj föld alól is kihallik az észvesztő jaj koszorúkról csorog le arcukra a vér milyen koszorúzás? milyen ünnep? csak vér csak vér csak vér a gyilkosokat néven nevezni a Történelem kegyetlen Maat tollával mér ami van és marad: a könyörtelen kivetés ártatlanok véréért nincs elévülés a gyilkosokat néven nevezni bújjanak bár föld alá munkáspanteonba gázkamrák gazságait rejtse Argentína mentsék ocsmány bőrüket Ausztráliába Fokföldre eszkimók havas otthonába multinácik bűvös bársonyszékeibe a Profit Úristen hajtja őket korbácsával a gyilkosokat néven nevezni 339
