Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 3. szám - Valuch Tibor: A népi mozgalomról
A másik csoportszervező erő, a nemzeti érzékenység, részben a magyar irodalom sorsvállaló hagyományaiból, részben a trianoni sokkot átélt ország sajátos helyzetéből következett. Aszínrelépő új politikai-szellemi csoportosulásoknak, ha tartós szerepre és stabil társadalmi bázis megteremtésére törekedtek, színt kellett vallani a nemzeti kérdésben és meg kellett keresni az uralkodó konzervatív nacionalizmus ellenszerét. A népi mozgalom mértékadó képviselőinek gondolkodásában ez fokozott nemzeti érzékenységet és egy sajátos, nemes patriotizmust indukált. A nemzeti gondolatok képviseletében nem lehet egyenlőségjelet tenni a Szabó Zoltán által képviselt szellemi honvédelem és a Magyar Út szerkesztőinek olcsó magyarkodása közé. A népi mozgalom centrumát alkotók - elsősorban Illyés Gyula, Bibó István, Szabó Zoltán, Kovács Imre - a nemzet vagy demokrácia ellentétének meghaladására törekedtek. „Demokrácia és magyarság összeegyeztethetők (...) Európa újjáépítésében csak úgy tudunk részt venni, ha egyet is jelent a kettő. (...) Mutassuk meg, hogy jó magyarok vagyunk, azzal, hogy jó demokraták vagyunk, a demokráciánkkal bizonyítsuk a magyarságunkat: ha ezt megtesz- szük, akkor a magyarságunk a demokráciában és demokráciánk a magyarságunkban fog a legszebben és a legjobban kiteljesedni.”13 A népiek esetében is kialakult egyfajta tagoltság. Ezen belül a centrumot alkotók a demokrácia, a szocializmus és a nemzet ügyének együttes képviseletére vállalkoztak, feloldva a haza vagy haladás ellentét s ezáltal meghaladta a hagyományos baloldalt, amely a társadalmi haladás képviselete mellett némileg alábecsülte a nemzeti kérdés szerepét és jelentőségét. Az „alulról felépített politikai nemzet” szükségességét hangsúlyozva, hitet tettek amellett is, hogy a politikai és a gazdasági szabadság egymástól elválaszthatatlan. Általános és összefoglaló érvényű jellemzésként elfogadható Salamon Konrád véleménye. Szerinte „a népi mozgalomban megfogalmazódó elképzelések (...) születésük pillanatától kezdve ’harmadik utat’” jelentettek, melynek lényege nem más mint egy népi demokratikus átalakulás, célul tűzve ki minden szociális igazságtalanság felszámolását, az alapvető demokratikus szabadságjogok legteljesebb.biztosítását, valamint a magyarság nemzeti gondjainak megoldását”.14 A népi mozgalom bizonyos értelemben egyedisége, mássága, a korszellemekkel történő szembefordulása miatt került a támadások sűrűjébe a harmincas évek utolsó harmadában. Egyes részelemei új, szocialista elemeket is tartalmazó eszmekor kialakulásának a lehetőségét hordozták, s nyilvánvalóan ezért került szembe a szociáldemokrata és a kommunista mozgalom különböző irányzataival. Az urbánus demokratákkal pedig elsősorban a nemzetfelfogásban, és a követendő modernizációs stratégia kialakításában mutatkoztak komoly ellentétek. A hatalmon lévő konzervatív jobboldal csoportjai pedig hatalmi pozíciójuk nyílt megkérdőjelezését s egy lehetséges ellenzéki tömörülés bázisát látták a népiekben. A nemzet fogalmának parasztságra történő kiterjesztése az uralkodó körök haragját vívta ki; az urbánusok pedig a nemzeti ügy új típusú képviseletét a belőle kiolvasott idegen-ellenesség és antiszemitizmus miatt tartották veszélyesnek, a kommunisták pedig számukra kellemetlen eszmei riválist láttak a kétségkívül kitűnő szellemi erőket is felvonultató népi mozgalomban. A népiség egyik kardinális kérdése a nemzetfelfogás, amelynek kétség296
