Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 3. szám - Valuch Tibor: A népi mozgalomról

szellemi életnek. Ennek fényében ahogy nem odázható el a késó' urbánus­liberális gondolatok határozottabb körvonalazása, éppen úgy szükségesnek látszik a népi mozgalommal kapcsolatos fogalmak értelmezése, s a népi-ur­bánus vita csomópontjainak tisztázása. Ugyancsak elkerülhetetlen a népi mozgalom történetének vázlatos áttekintése, az idekötődő fontosabb szellemi teljesítmények értékelése valamint a népiség jelenbeli helyzetének részlete­sebb vizsgálata. Az alábbiakban elsősorban a népiséggel kapcsolatos kérdések értelmezésére törekszem abban a reményben, hogy a tárgyilagos elemzés ta­lán éppen szakszerűsége révén segítheti ennek az összetett, máig ható prob­lémakörnek a jobb megértését. II. A fogalmak tükrében - a népiség, mint ideológia Ha az ideológia fogalmát5 úgy értelmezzük, mint szisztematikusan megfogal­mazott és konzisztens rendszerbe foglalt politikai nézetek összességét, akkor a népiség nem feltétlenül tekinthető önálló ideológiával rendelkező szellemi­politikai áramlatnak. Ellenben, ha az ideológia fogalmi meghatározásaként azt fogadjuk el, hogy ez nem más, mint egy adott társadalom értelmiségének vagy egyes értelmiségi csoportjainak társadalomértelmezési kísérlete, akkor a népiség a két világháború közötti Magyarországon többé-kevésbé joggal te­kinthető olyan szellemi irányzatnak vagy műhelynek, amely a társadalmi vi­szonyok elemzésére alapozott reformtörekvései révén önálló ideológiát próbált megfogalmazni abban a hitben, hogy ennek révén megfelelő választ tud adni a változó erősséggel, de állandóan jelenlévő modernizációs kihívásokra. A né­piség tehát egyes részelemek kidolgozatlansága vagy hiánya ellenére is egy­fajta programideológiának6 tekinthető. Mielőtt ennek az igen sokféle rész­elemből álló gondolatrendszernek a lényegi vonásait megvizsgálnánk, célsze­rű röviden áttekinteni azokat’ a politikai körülményeket, ideológiai viszonyo­kat és társadalomlélektani szituációkat, amelyek a húszas évek végének-har- mincas évek elejének Magyarországát jellemezték. Új eszmék, eszmények és ideológiák többnyire akkor alakulnak ki, ha a közgondolkodásban jelenlévők látszólag vagy a valóságban is elveszítik ható­erejüket, s így a politikai küzdelmekben való alkalmazásuk nem segíti elő a társadalmi és politikai problémák megoldását. A népi mozgalom által meg­jelenített ideológia kialakulásához Magyarországon is szükség volt egy - rész­leges - ideológiai vákumra, amikor a hatalmon lévők és ellenzékük között sajátos módon az egyenlőtlen helyzetből fakadóan jön létre olyan kvázi egyen­súly, ami lehetővé tette az égető társadalmi kérdések megoldásának, a tár­sadalom strukturális reformjának elodázását. A húszas-harmincas évek ma­gyarországi konzervatív-tekintélyuralmi rendszere hatalmának megszilárdí­tását követően magától értetődően egy olyan status quo fenntartásában volt érdekelt, amely a létező politikai-társadalmi berendezkedés fennmaradását biztosítja. A rendszer liberális-demokrata és szociáldemokrata ellenzéke pedig az erősen korlátozott játéktéren csak részleges ellensúlyt jelentett/jelenthe- tett, s nem k í n ál t/k ín ál h a to tt kellően vonzó alternatívát a közéletbe belépő új nemzedékek számára. A baloldali gondolat válsága7 tehát lehetővé és részben szükségessé tette a fennálló politikai, ideológiai, társadalmi viszonyokhoz való új hozzáállás kialakítását és eszmei megalapozását. A válaszlehetőségek alap­292

Next

/
Oldalképek
Tartalom