Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 3. szám - Pardi Anna: 3 bíborvirág (versek)

A bölcs úgy emlékezik vissza ifjonti okosságára, mint egy nyilvánosan el­követett bűnre, amelynek remélhetően nincsenek már élő tanúi. yj/ Az élet szeretete az embertől való elfordulás nélkül következetlenség. y>/ Nem takarítok, mert rendes a szobám. Mindenről tudom, hol van. A tisz­taság nem rend. A rend a dolgok általam engedélyezett helye. yi/ A vírus a nagyképű sarlatánok varázsszava, a „nem tudom” pótkifejezése. Ma is elkelne egy Könyves Kálmán. A demokrata vagy csirkefogó, vagy balek. y'/ Cirkuszba annak reményében megy az- ember, hogy hátha pont ma tépi szét az idomítót a két egymásnak uszított nyomorult mackó. yl/ Ha mondatodat végig nem mondhatod, el se kezdd. Alárendelt helyzetből nem tárgyalunk. A nagyságnak nem érvei, hanem elvei vannak. y'y Úriember nem vesz kaviárt, ha nem szereti. yl> A vigécet nem azért nézzük le, mert hazudik, hanem azért, mert buta. Elhiszi, hogy elhisszük, amit mond. vV A mutatóujj a hozzátartozó ököl nélkül csak spirituszba való. yty Nincs büszkébb, mint az épp nem kolduló koldus. y>/ Pénzért csak dolgozunk, de nem alkotunk. A költészet: matematika plusz fantázia. y'/ 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom