Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Fancsalszky Gábor: Avar öv - avar griff - avar társadalom
2. Bécsi-medence körzete. A nyugati határ védelmére kialakult katonai központ. 3. A Duna északi része. Feltehetőleg a tudun székhelye. 4. A Tisza felső' folyása, nagyobb hangsúllyal a bal parton. Lehet a jugur- rus székhelye. Érdekes, hogy nagyobb, mint az 1. kör, de kevesebb típus alkotja. 5. Baranya megye területe. 6. Duna-Tisza találkozása. 7. Tisza-Maros találkozása. 8. Budapest környéke. 9. Kiskőrös környéke. 10. Az észak-nyugati határ védelmére kialakult katonai körzet, a 2. körhöz közeli, de attól elkülönülő terület. 11. Körösök találkozása. 12. Keszthely környéke. Eredményeinket sajnos csak egyetlen hasonló munka alapján vethetjük össze más alapításokkal (Stadler 1990 315-316., 337. Karte 4.). Összesítő térképe az anyag természetéből fakadóan hasonlít a miénkre, de szempontjaink különbségéből adódóan némileg el is tér tőle. Ennek fő okát abban látjuk, hogy mi szűkebb csoportokat igyekeztünk felállítani és a hasonlónak tűnő típusokat apró részletek alapján tovább bontani. Munkáink területi eltérései ezen felül abból is fakadnak, hogy Stadler a vereteket is felhasználta beosztásában, míg a mi véleményünk szerint azok sokkal inkább mechanikus tevékenység eredményei, mint a nagysz íj végek. Mindent összevetve mégis megnyugtatónak tűnik, hogy eltérő szempontjaink nagyjából hasonló eredményeket szültek. Ezek alapján ugyanis már bizonyíthatóan állíthatjuk, hogy az avar bronzöntvények több műhely termékei, amelyek egyúttal politikai-közigazgatási-katonai központokat is jelölnek. Az is látható, hogy a birodalom törzsterülete nem egyezik meg a teljes hatalmi szférával. Az anyag látszólagos egyhangúsága mögött meghúzódó területi eltérések pedig művészeti különbségeket is hordoznak. A jövőben mindez - más tárgytípusok hasonló feldolgozásaival összevetve - remélhetőleg biztos vázát adja majd ki az avar birodalom területi beosztásának, a relatív kronológiának és a 8. századi Kárpát-medence lakott (és lakható) részeinek meghatározását is elősegíti. Ez pedig a topográfiai kutatások eredményeivel összevetve a magyar megtelepedés első évtizedeinek homályos pontjai tisztázásában is segítséget nyújthat. Kronológiai kérdések Rendkívül lényeges az övveretek relatív kronológiájának problémája. Eddigi vizsgálataink alapján reméljük, hogy világossá vált: az egyes típusokon belül vannak alapkompozíciók, variációk, másolatok és rontott példányok. Ez azonban nem ítélhető meg mechanikus ismérvek alapján. Medgyesi Pál nagyon fontos kérdéseket vetett fel az övhöz jutással és annak sírba kerülésével, valamint a közép- és későavar anyag szétválasztásával kapcsolatban (Medgyesi 1992, különösen 256.). Ezzel kapcsolatban két dolgot kell mindenképpen kiemelni: 220
