Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 2. szám - Fancsalszky Gábor: Avar öv - avar griff - avar társadalom

4. térkép. Műhelykörök az öntött övveretek típusainak sűrűsödése alapján.

dőltük, hogy a vereteken alapuló felosztás nagyjából a birodalom egészét be fogja borítani, egyfajta „megyerendszert” kirajzolva. Most már azonban világos, hogy a veretes öv nem a szabad harcosoknak járó jelvény volt, hanem a helyi vezetők és a középréteg békés, politikai jellegű titulatúrájának része.

Amennyiben ezeket a műhelyköröket összefüggésbe hozzuk a politikai hatalom központjaival (ami lehetséges, de nem biztos), akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a közigazgatás az egyes, kisebb területeket uraló, a forrásokból is ismert tisztségviselők (kagán, katun, jugurrus, tudun, tarkánok) szálláshelyeinek körzeteire alapult. Ezeket sávok választották el egymástól, a kisebb falvak lakosainak hivatalos ügyeik elintézésére pedig valószínűleg el kellett utaznia a legközelebbi „udvarba”.

A 12 körzet felállítása természetesen nem azt jelenti, hogy a köztes területeken egyáltalán nem, vagy csak silány minőségű övveretek kerültek volna elő, sőt az is valószínűnek tűnik, hogy bizonyos egyszerűbb típusokat helyileg is előállíthattak. Az azonban bizonyos, hogy a minőségi és mennyiségi munka nagy része ezekben a központokban készült. A hatalom ilyen mérvű megosztottsága azonban a 8. század végének háborúiban végzetesnek bizonyult.

A 4. térkép körzeteit földrajzi és politikai alapon a következőképpen határozhatjuk meg.

1. Tisza-Körös találkozása, nagyobb hangsúllyal a Tisza bal partján. A tárgyak kvalitása és az alkotó típusok legnagyobb száma alapján a mi rendszerünkben ez lehet a kagáni székhely.

219