Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: "Alapjában véve tehernek érzem a költészetet"
ERDÉLYI ERZSÉBET-NOBEL IVÁN „Alapjában véve tehernek érzem a költészetet” BESZÉLGETÉS BENCE LAJOSSAL Bence Lajos verseiből hiányzik a hetési táj harmóniája, a pannon derű. Milyen (külső vagy belső) élethelyzet hozta létre ezt a sokszor szorongásos, a fenyegetettség hangjait is hallató költészetet? (Csak egy példa egyik verséből: piem tudok oda- / figyelni a versre / nem tudok odafigyelni, / mert fázok”). A tájköltészet és a tájromantika kedvelt fogalomkincse a pannon derű helyett a hetvenes évek közepén induló fiatal nemzedék már legfeljebb csak pannon melankóliát emlegetett. Vlaj Lajos, a szlovéniai magyar irodalom első' költője egy csokorravaló tájromantika szellemében fogant verse után az ötvenes években Drága föld című költeményében leszámol illúzióival. A szorongás és a világfájdalom a hetvenes évek légkörében benne foglaltatott. A demokrácia „szövedéke” itt is, ott is kezdett felfesleni. Csupán a szerelem őrzött még valamit abból a romantikából, a pannon derű számunkra ismeretlen fogalomnak számított. Nem is tudtunk volna vele mit kezdeni. Költeményeiben - még gyermekverseiben is - kerüli a rímeket. A harmónia hiányára utal ezzel is? Nem is a rímek és a ritmusok szándékos kerüléséről van szó ebben az esetben, hanem sokkal inkább arról, hogy a versépítkezésben nem szeretem a szabályszerűséget, a felesleges kötöttségeket, melyek - erre az itteni idősebb nemzedék képviselőinél gyakran akad példa - gúzsba kötik a gondolatot, s még gyakrabban rossz mankóként szolgálnak; valósággal vezetik a költőt. T. S. Eliottal vallom: ,Amikor a rím megnyugtató visszhangja elnémul, egyszeriben szembetűnőbb lesz, hogy vajon sikeres-e a szavak megválasztása, a mondat rendje és a szerkezete... Ha betiltanák a rímet, bizonyára sok fűzfapoétáról lehullna a lepel.” Nincs groteszkebb, mint a rímtől „vezetett” költő. így hát, ha jött, nem tiltakoztam ellene, ha nem, más hatásfokozó eszközökkel próbáltam pótolni a rímet (pl. szójátékok, asszociációs összecsengések, belső rím stb.). A „pennahajder” költő azért csak-csak „hazatalál” időnként, hiszen azt írja Létlelet című versében: „végre jól érzem magam / ebben a versben”. Csak ebben a versben érzi jól magát, vagy általában a versben? Kevés versemnek szabta meg alaptónusát a felhőtlen jókedv. Alapjában véve tehernek érzem a költészetet, mely az évek „hordalékai” által még csak súlyosabbá vált. A nyelvi erőtlenség, a szlovéniai magyarok nyelvállapotának állandó és fokozott romlása, a nyelvi erőtlenség, sajnos, nemcsak a közéleti 130
