Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Horkay Hörcher Ferenc: Fejezetek a XX. század eszmetörténetéből
Itt kapcsolódik össze a történelmi érzékenység igényét kiszolgáló módszertan, az elbeszélő-prózai és dialógus-forma, valamint a megjelenítés tárgyául választott korérzékenység, korszellem. Jellegzetes paradox megfogalmazással a történész munkáját az egyik beszélgetó'társ így jellemzi a történésznek le kell írnia, mit gondolnak és mit hisznek az emberek, sőt talán azt is, hogy mit nem gondolnak, és miben nem hisznek többé. Nevezzük a kor, vagy pontosabban az adott idó' és hely érzékenységének.” Vagyis, bár e könyv a szellemre összpontosít, világos, hogy a történésznek egyszerre kell megjelenítenie a történteket, és azt, ahogy azok a kortársak tudatában léteztek. „... én arról írok, amit gondoltak az emberek egy adott időben és helyen. Hogy szerintük mi történt, nem pedig, hogy mi történt valójában. Persze nem választható el egymástól a kettő, ami történik, és amit az emberek történni vélnek...” Lukacs tehát a vélekedések huszadik századát idézi föl e könyvében. A vélekedések között is vannak azonban kiemelt figyelemben részesített momentumok e történetben. Ezek közül is a legfontosabb a gentleman-eszme és története. 2. A gentleman ideálja Még a Bevezetőben felvezeti a szerző a történelem általa komponált zenedarabjának cantus firmusát. ,A vezérfonal egy bizonyos civilizációnak, valamint a »gentleman« eszméjének letűnése. ”1 E bemutatásból úgy is tűnhetne, mintha a szerző egy Marx vagy egy Spengler nagy ívű teóriáját irigyelné el, és azt kívánná újraírni. Ám mint módszertanának tárgyalásakor láttuk, és mint a továbbiakban is látni fogjuk, Lukacs nem történeti teóriára vállalkozik e téma kidolgozásakor. Annál ugyanis sokkal jobban meghatározza vizsgálódását az angolos típusú empirikus érdeklődés. Azt kell mondanunk, a gentleman fogalmának tulajdonított jelentőség mégiscsak külső szemszögből vet egy pillantást az angol nyelvű népek (jelesül a britek és az írek, valamint az amerikaiak) XX. századi hivatására. Lukacs XX. századról alkotott képének része az az általános európai rajongás, mely e században az angol „gentleman” ideálját körülvette, de amely a század haladtával egyre inkább háttérbe szorult, s amely mára mintha teljességgel elveszni látszana. De mit jelent a „gentleman” eszméje? Az 1903-ról írt karcolatban olvassuk: Anglia „a modem világ legjobb vonásait testesítette meg, mert konzervatív és liberális, arisztokratikus és demokratikus volt egyszerre - és a tetejébe még elegáns és mutatós is.” Vagyis a gentleman a századforduló emberének ideálja.4 5 Köze van e fogalomnak a politikához, de elsősorban életstílust és életminőséget határoz meg. Olyan karakterjegyek, hogy ne mondjuk erények gyűjtőneve, mint a lovagiasság, a hazafiság (ami Lukacs szerint semmi esetre 4 Néhány lappal odébb ehhez még hozzáfűzi: „Az évek egy civilizáció hanyatlásáról szól, de a tónus nem komor, és a zene nem Mahler zenéje, mert maradványokban még él a szép dolgok, a tisztesség és a jó6ág emlékezete” (kiemelés tőlem, H.H.F.) A szép dolgok, a tisztesség és a jÓ6ág fogalma kulcsszerepet játszik a gentleman eszményében. 5 „1900 körűi az angol úriember viselkedése, öltözéke, kedvtelései jelentik az ideált.” 1082
