Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Lagzi István: Magyarországi lengyel menekültek
5 Az érkezéssel kapcsolatos idézeteket lásd. Lagzi István: Magyar segítség a lengyel menekülteknek 1939 őszén a visszaemlékezések tükrében. Tiszatáj, 1976, 12. sz. 73-82. old. 6 Lásd részletesen: István Lagzi: The number of poles having escaped to the teoritory of Hungary during the second world war. Facts and data. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominate. Acta Historica Tomus CL Szeged, 1995, 14. old. 7 HL. H.M. 1940-21-21-3553-952. 8 HL. H.M. 1943-21-21-6757-502779. 9 HL. H.M. 1941-21-21-4387-1126. 10 Vő.: HL. H.M. 1939-21-21-3107-54342. 11 H.L. H.M. 1941-21-21-4390-11300. 12 H.L. H.M. 1939-21-21-3107-52896 (12.295 ein. III. - 1939.) 13 H.L. H.M. 1939-21-21-3205-496753. A katonai menekültek körében uralkodó állapotok megismerése, a szükséges intézkedések megtétele érdekében a HM-ben az I. csoportfőnök elnöklete alatt 1939. október 10-én értekezletet tartottak. A miskolci VII. hadtest területén felmerülő problémákkal az értekezlet igen részletesen foglalkozott. Megállapították, hogy az őrség száma elégtelen, összetételénél fogva feladatának maradéktalan ellátására nem alkalmas; a biztonságos őrzésre ...legalább 2 őrzászlóaljra volna szükség” olvashatjuk az értekezlet jegyzőkönyvében. (Fontos megemlíteni Baló Zoltán ezredesnek a jegyzőkönyv margójára írt megjegyzéseit: „Továbbra is marad a jelenlegi őrzés. Remény van arra, hogy az internáltak hazatérnek.”) Az értekezleten - a beérkezett információkból - megállapították, hogy az internált katonai személyek között „... sok a kommunista agitátor...” (Lapszéli megjegyzés: kommunistákat, agitátorokat, nemi betegeket, szökésen tetten ért személyeket büntetőtáborba kell utalni!) Mintegy figyelmeztetésül rámutattak arra, hogy a polgári hatóságok lengyelbarát magatartást tanúsítanak; a lengyel internáltak nagy része vissza szeretne térni hazájába. A „hazatérési akció”-ról is olvashatunk. A magukat német nemzetiségűnek valló katonai személyeket a VII. hadtest területén is különválasztották s mielőbbi elszállításukat szorgalmazták. A miskolci VII. hadtest területén felmerült problémákra felhívták a hadtest illetékeseinek figyelmét. A táborok és a tisztikar nyugalma érdekében javasolták, hogy „.. a tisztek feleségei és gyermekei ne szakíttassanak el, hanem a nős tisztekkel együtt hagyassanak, de katonai személyként kezeltessenek. Bűm (Belügyminisztérium) személyenként 1 Pengő ellátási díjat megtéríti.” Megállapították azt is, hogy az altisztek a „..20 filléres illetménnyel nincsenek megelégedve, sokan nem fogadják el. Ezzel szemben az alacsonyabb rendfokozatú tisztjelöltek sokkal többet kapnak, mert a legalacsonyabb illetékben részesülnek.” A kassai VIII. hadtest területén lévő lengyel katonai táborokban a jegyzőkönyv szerint kevesebb nehézség merült fel. A VIII. hadtest területén összesen 11, zömmel kislétszámú tábor volt. 14 Tadeusz Lachowicki-Czechowicz ezredes négykötetes naplója és a feleségéhez (Varsóba) írt több mint száz levele Lagzi István gyűjteményében vannak. 15 Tadeusz Lachowicki-Czechowicz, Dziennik (1939, 1941, 1943) ... 1939. szeptember 19. (Lagzi István gyűjteménye) 16 Kazimierz Bhachowicz, Wspomnienia z piewszych dni wojny w 1939. r. (Lagzi István gyűjtése.) 17 Lachowicki-Czechowicz, Dziennik, 1939. Zugligeten lengyel tiszti tábor volt, de a helységben Jobb állású polgári menekültek is laktak. 18 Uo.: 1939. december 25, 26, 28. 19 Uo. 20 U.o.: 1939. december 31. 21 Bolestaw Gawrycli, Rys wspomnieh z pobytu na Wegrzech w latach 1939/40 r. (Lagzi István gyűjtése.) Tadeusz Lachowicki-Czechowicz, Bhachowicz, Gawrych visszaemlékezéseit idézi: Lagzi István, Lengyelek és franciák Heves megyében 1939-1945. Eger, 1981, 62-64. old. 22 Vö.: Lagzi István, Magyarok a lengyelekért. A magyarországi lengyel emigráció szervezeteiről. Napjaink, 1978, 2. sz. 20. old. 23 Ugyanott. Vö.: HL. HM. 1940-21-21-4387-53-40 (15172/men-1940). 24 A magyarországi lengyel (legális és illegális) szervezetekről lásd többek között: Wincenty Iwanowski, Z dziejów formacji polskich na Zachodzie 1939-1945. Warszawa, 1976, 24-25. old.; Godó Ágnes, Magyar-lengyel kapcsolatok a második világháborúban. Budapest, 1976, 149. old. Jan Korkozowicz, Wojsko Polskié na Wegrzech 1939-1945. MiD. Wojskowy Instytut Historyczny w Warszawie. Sygn. V/21/33. 13-14, valamint a 42. oldalt, továbbá a 148. oldalt. Witold Biegahski, Antihitlerowska dziatalnosc uchodzców wojennych na Wegrzech 1939-1944. In. Polacy ruchu oporu narodów Europy 1939-1945. Warszawa, 1977,122-123. old. A Pacówka „W” (Magyarország) 1066
