Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Serdián Miklós György: Carlos R. - A délvidéki vendégjátékos
SERDIÁN MIKLÓS GYÖRGY Carlos R. — A délvidéki vendégjátékos a monitor' hűlő tekintetéből a sivatag emléke száll Végh Attila: a holt tenger Aszty, a virtuális barát, a lelátón állt és egy dobozos Arany Ászokot töltött magába, mert nem látta senki. Sötét is volt. Lent egy keservesen egyenfejű falasa terelgette maga eló'tt a gömbalakú tárgyat, ami innen is nagyon feketének tűnt - de erről nem illett beszélni.- Butrosz! Te Barom! - mondta két természetes nyelven is egy szuszra a falasa, és egy negyvenhetes bakancsmegoldással küzdelemre serkentette a résztvevő' ellenlényt. A bó'rbűbáj huppant egy nagyot. Mindamellett kísértetiesen hasonlított egy alkoholista gojfelfújtra, de ez nem volt igazán lényeges, és az sem, hogy egy vak hangot sem adott ki magából. Pléhpofával tűrte a szereposztást, akár az utóvédröfógésre klónozott „magyar szürke” - szegény Herder meg forgott a sírjában a sok kurva közhely miatt.- Ki az a Herder? - kérdezte Aszty a könyökvédős fej szerkezetű ámyékem- berét, aki magánszorgalomból gondolatolvasásban is utazott.- Az ejtőernyős gyerek Fünfkirchenból - válaszolta enyhe célzással a láthatatlan hangú és gerincű csinovnyik, mert mindig azt mondta, amit hallani akartak a szájából. Büdös szél fújt. Aszty pedig a maga részéről önmegnyugtatás címszó alatt futtatta a véres mantrát, mert neki folyamatosan a nyerő brigádra kellett tenni: ez volt a sorsa...- Butrosz! Butrosz! Te Barom! Te Barom! - skandálta, miközben vadul hátrapislogott Kozsimára és BP-re, a benzinkutas mindenevőre, hogy legyen tanúja. Jean-Luc is benne volt a szórásban, akiről az a hír járta, hogy nem csak eredetiben olvassa Oscar Wilde Saloméját, de minden hangszeren játszik és szabad idejében is menetirányszerű versenyoboás.- Aki hátra ül az szopni fog - adta közre a találmányát, ami insider körökben - így mondták! - szállóigévé vált. Mert aki hátra ült, az szopott. A Voyagerben is. Hiszen a brigád ekkor már az Argentában nyomult: a Fiorino és a Ducato lemeze lejárt. Tágasabb gép kellett, úgy hogy mindig ült valaki hátul. 987
