Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Marno János: Dog; Éjjeli körjárat; Leplek; Fejjegyzet; Őszi párzás; Árnyékkész (versek)
MARNO JÁNOS Dog Haza szakadtam. E szókkal szökik szemedbe a csepp könny, odavagy tóle, hidegét méred épp gyalogszerrel a csontjaidban. Átlépsz egy pocsolyát, mely nyomban utánad freccsen - kit kedvelsz? - só, akit nem, az a belét ontja ki érted. Magában, valahol, folyvást jajveszékel, és adódik egyéb dolga még ezer, nyelved tanulja s harapja magáét el, majd félálomban egy könyvtáros ürgét ölel. Az ürge angol és kitűnő bőrben van, alatta faggyú meg más termék, bővebben, mintha kutya nézne rád, a szeme nem rebben. Éjjeli körjárat Lepledet tehát idegszálakból szőtték. Vénséges, vasfogú Moirák, szelíd nővérek, szót nem váltottál tudtoddal eddig velük. Némán koptattad éjjel a követ, fel a Várfokon, majd az Ostromon lefelé, megmozgatni szívedet az ésszerűség határain belül; hallottad, valaki követ. Azonban több éve egyfolyvást romlik a füled, mért hinnél neki, ha szemedet kiszúrja egy orrhegy, annak se hiszel. Haladsz körbe a széllel, leülsz egy járdaszegélyre, jajgatsz, s kézbe veszed a lábad. Sarkadra léptek, ott a tenyeredben. 948
