Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Hargitai József: A csodálatos asszony
A mesékből a humanizmus sugárzik, amelyet számtalan egyértelmű állás- foglalás is bizonyít: .Azután, ha hulló csillagot láttok, gondoljatok arra, hogy a gyengébbet nem bántani, hanem segíteni és szeretni kell...” Történeteiben megtalálhatók a mese jellegzetességei: mesekezdés, próba, csodás elemek; valamennyiben megjelennek a meseszereplők: a szegény legény, a tündéinek), a táltoscsikó, az aranyszó'rű bárány, a sárkány, a király; a mesehó'sök vonzó tulajdonságai példaértékűek: erű, leleményesség, furfang, eszesség, bátorság; a negatív figurák ellenszenves vonásokkal vannak bemutatva: irigy, zsugori, kapzsi („megszámlálta a búzaszemeket, még a lisztet is meg akarta számolni”). Meseelemei sajátosan magyar és népi eredetűek: égigérű tölgyfa, fűzfa, tarisznya, kasza, kondás, kisgazdám. A meseszámok közül a legkedveltebbek: a hétfejű vagy a tizenkétfejű sárkány, hetedhét határon túl, hetvenhét mérföld, hetvenhét kacskaringós utca, hetvenhetedik utca, az esze hetvenhétszer van megcsavarintva. Miről árulkodik a mesék címe? Az egy-két szavas rövid címek sokatmondók: felkeltik az érdeklődést, utalnak a szereplő személyekre, esetleg jellemző tulajdonságaikra. Tóth József elbeszélő művészete népi eredetű: mesét írni elsősorban a néptől tanult, de kétségkívül hatással volt rá Mikszáth Kálmán, Benedek Elek, Móra Ferenc, Szép Ernő, Kolozsvári Grandpierre Emil. Feldolgozásaiban arra törekszik, hogy az eredeti népmesék hamvát le ne törölje, ezért magas szinten sajátította el a magyar nyelv kifejezőerejét, fordulatokban gazdag lehetőségeit. A kötetet dr. Kuntár Lajos útravaló tanulmánya vezeti be, és Markovics Ágota tizenkét akvarellje illusztrálja. Eredeti szövegű népmesékkel ritkán találkozunk. A népmesegyűjtők (Benedek Elek, Illyés Gyula, a Grimm testvérek és sokan mások) a népmesék szövegét átdolgozták, tökéletesítették. Hasonló a helyzet a népmondákkal is. Szövegükben és stílusukban is eredeti népmondák csak a tudományos igénynyel összeállított gyűjteményekben (pl. Ä magyarság néprajza, III. k., Bp., 1962) olvashatók. De még az ilyen mondák nyelvezetén is érzékelhető bizonyos stilizálás, javítás. A fent említett tudományos igényű munkához hasonló JSeszeli a világ, hogy mi magyarok... - Magyar történeti mondák című gyűjtemény a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában a közeljövőben jelenik meg, s ebbe a Tóth József által gyűjtött és pályázatra beküldött minden monda eredeti formában bekerül. Örülünk ennek, és gratulálunk Tóth Józsefnek a kiváló elismeréshez. (Gyűjtötte, feldolgozta és közreadja: Tóth József. Vasi Honismereti Kiskönyvtár; Városkapu Könyvkiadó, Kőszeg.) 940
